A hallgatók egynegyede nem végzi el időben az egyetemet
Az ELTE hallgatóinak három éven belüli végzési aránya csupán 24 százalék - legtöbben pszichológián végeznek. Felvetődik a kérdés: vajon mindez csupán a rendszer hibája, vagy maguk a hallgatók is felelősek az alacsony végzési arányért? - írja a Magyar Hírlap összeállítása.
Általában pozitívan nyilatkoznak a bolognai képzési rendszerről a hallgatók, mivel nőtt a mobilitásuk, egyszerűsödött az átjárás az egyetemek között, így a lehetőségük megsokszorozódott.
Az ELTE még tavaly készült felmérése árnyalja a pozitívnak látszó képet - írja a Mohaonline.hu. A szakemberek a felsőoktatásba három évvel korábban - azaz 2006-ban - belépő hallgatók végzési arányát összegezték. Kiderült: a hallgatók átlagos - hat félév utáni - végzési aránya az ELTE-n csupán 24 százalék. A felmérés szerint a legjobban a pszichológia szakosok végeztek, 67 százalékos aránnyal. A leggyengébb eredményt pedig a programtervező informatikusok produkálták: közülük csak négy százalék végez az optimális idő alatt. A lehetséges okok között szerepelt a bekerülő diákok eltérő felkészültsége, a kötelező számítógépes vizsgák, illetve a szóbeli felvételiztetés és vizsgáztatás hiánya.
A felsőoktatásban részt venni "élvezetes", ezért megvan rá az esély, hogy sokan szeretnék ezt kihasználni a lehető leghosszabb ideig, a legkevesebb energiabefektetéssel - írja a Magyar Hírlap.
Magyar Hírlap
Az ELTE még tavaly készült felmérése árnyalja a pozitívnak látszó képet - írja a Mohaonline.hu. A szakemberek a felsőoktatásba három évvel korábban - azaz 2006-ban - belépő hallgatók végzési arányát összegezték. Kiderült: a hallgatók átlagos - hat félév utáni - végzési aránya az ELTE-n csupán 24 százalék. A felmérés szerint a legjobban a pszichológia szakosok végeztek, 67 százalékos aránnyal. A leggyengébb eredményt pedig a programtervező informatikusok produkálták: közülük csak négy százalék végez az optimális idő alatt. A lehetséges okok között szerepelt a bekerülő diákok eltérő felkészültsége, a kötelező számítógépes vizsgák, illetve a szóbeli felvételiztetés és vizsgáztatás hiánya.
A felsőoktatásban részt venni "élvezetes", ezért megvan rá az esély, hogy sokan szeretnék ezt kihasználni a lehető leghosszabb ideig, a legkevesebb energiabefektetéssel - írja a Magyar Hírlap.
Magyar Hírlap
Eseményajánló

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?