A kötelező iparkamarai tagság nem szolgálja a vállalkozások érdekeit
„A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy vállalkozásoknak kötelező legyen belépni a gazdasági és iparkamarába, mert ez terheik további növelését jelentené valós érdekképviseleti tartalom nélkül.” – mondta el Zara László elnök a szervezet június 3-i sajtótájékoztatóján.
Az Adótanácsadók Egyesületének álláspontja szerint elsősorban a szakmai alapon és önkéntesen létrejövő szervezetek tudnak költséghatékonyan és szakszerűen segítséget nyújtani tagjaiknak, mert ismerik a szakmai előírásokat, a problémákat. Továbbá az ilyen szervezetekben a vezetés is közvetlenebbül érdekelt tagjai magasabb színvonalú kiszolgálásában, érdekeik képviseletében, mert ha ezt nem teszi, akkor nem lesz kellő számú fizető tagsága.
Ezért az Egyesület nem tartja indokoltnak a kötelező gazdasági és iparkamarai tagságot azoknak a vállalkozásoknak az esetében, amelyek már tagjai valamely szakmai egyesületnek, érdekképviseletnek, köztestületnek. Ennek kötelezővé tétele nem szolgálja a vállalkozások érdekeit, hiszen várhatóan növekvő tagdíjterhekkel kell majd számolniuk érdemi szolgáltatások nélkül. Ráadásul a magasabb költségek mellett a kis- és középvállalkozásoknak nem is lesz beleszólási lehetőségük az őket érintő ügyekbe, mivel a tervek szerint a nagyobb vállalkozások több szavazatot is kapnának.
Az Egyesület ezzel összhangban elhibázottnak tartja a vállalkozások kötelező regisztrációját és ennek évi 5000 forintos díját is. Az ellen pedig éppen tagságának védelmében tiltakoznak az Adótanácsadók, hogy az iparkamara annak érdekében, hogy a regisztrációs díjért cserébe nyújtson valamit, adótanácsadást kínál a tagjainak, többek között adótanácsadóknak, könyvelőknek és üzleti tanácsadóknak is. Ez a kör tehát kétszeresen is rosszul jár, hiszen egyrészt nincs szükségük arra a szolgáltatásra, aminek a fejében a díjat tőlük is beszedik, másrészt az ő képviseletükre is hivatott szervezet ezzel éppen piacukat rontja. A helyzet visszássága könnyen felismerhető, ha elképzeljük, hogy az iparkamara a jövőben más területeken is ingyenes szolgáltatást kínálna tagjainak: pl. fuvarozást, befektetési tanácsadást, karbantartást kínálna a tagdíj fejében kiszorítva ezeket a cégeket piacukról.
Ugyanakkor köztudott, hogy a kötelező gazdasági- és iparkamarai tagság egyszer már csődöt mondott, és a jelenlegi regisztráció is csak arra alkalmas, hogy a vállalkozások terheit éves szinten mintegy 2,5 milliárd forinttal növelje. Azt, hogy a vállalkozások nem látják értelmét a tagságnak abból is láthatjuk, hogy a plusz szolgáltatások ígérete és az adóbehajtási fenyegetés ellenére is csak körülbelül 55-60 százalékuk fizette be a regisztrációs díjat.
Az Adótanácsadók Egyesülete tehát felhívja a szakmai és az egyéb vállalkozói érdekképviseleteket, valamint az önkéntes és kötelező szakmai köztestületeket, hogy emeljék fel szavukat a kötelező gazdasági és iparkamarai tagság ötlete ellen, amely nem szolgálja az általuk képviseltek érdekeit, és terheiket érdemi beleszólási lehetőség és szolgáltatási tartalom nélkül tovább növeli majd.
Ezért az Egyesület nem tartja indokoltnak a kötelező gazdasági és iparkamarai tagságot azoknak a vállalkozásoknak az esetében, amelyek már tagjai valamely szakmai egyesületnek, érdekképviseletnek, köztestületnek. Ennek kötelezővé tétele nem szolgálja a vállalkozások érdekeit, hiszen várhatóan növekvő tagdíjterhekkel kell majd számolniuk érdemi szolgáltatások nélkül. Ráadásul a magasabb költségek mellett a kis- és középvállalkozásoknak nem is lesz beleszólási lehetőségük az őket érintő ügyekbe, mivel a tervek szerint a nagyobb vállalkozások több szavazatot is kapnának.
Az Egyesület ezzel összhangban elhibázottnak tartja a vállalkozások kötelező regisztrációját és ennek évi 5000 forintos díját is. Az ellen pedig éppen tagságának védelmében tiltakoznak az Adótanácsadók, hogy az iparkamara annak érdekében, hogy a regisztrációs díjért cserébe nyújtson valamit, adótanácsadást kínál a tagjainak, többek között adótanácsadóknak, könyvelőknek és üzleti tanácsadóknak is. Ez a kör tehát kétszeresen is rosszul jár, hiszen egyrészt nincs szükségük arra a szolgáltatásra, aminek a fejében a díjat tőlük is beszedik, másrészt az ő képviseletükre is hivatott szervezet ezzel éppen piacukat rontja. A helyzet visszássága könnyen felismerhető, ha elképzeljük, hogy az iparkamara a jövőben más területeken is ingyenes szolgáltatást kínálna tagjainak: pl. fuvarozást, befektetési tanácsadást, karbantartást kínálna a tagdíj fejében kiszorítva ezeket a cégeket piacukról.
Ugyanakkor köztudott, hogy a kötelező gazdasági- és iparkamarai tagság egyszer már csődöt mondott, és a jelenlegi regisztráció is csak arra alkalmas, hogy a vállalkozások terheit éves szinten mintegy 2,5 milliárd forinttal növelje. Azt, hogy a vállalkozások nem látják értelmét a tagságnak abból is láthatjuk, hogy a plusz szolgáltatások ígérete és az adóbehajtási fenyegetés ellenére is csak körülbelül 55-60 százalékuk fizette be a regisztrációs díjat.
Az Adótanácsadók Egyesülete tehát felhívja a szakmai és az egyéb vállalkozói érdekképviseleteket, valamint az önkéntes és kötelező szakmai köztestületeket, hogy emeljék fel szavukat a kötelező gazdasági és iparkamarai tagság ötlete ellen, amely nem szolgálja az általuk képviseltek érdekeit, és terheiket érdemi beleszólási lehetőség és szolgáltatási tartalom nélkül tovább növeli majd.
Eseményajánló

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?