A kutatás-fejlesztést is átírják az adóváltozások
Nagy pofon lesz a cégeknek, ha a kutatás-fejlesztésre fordított költségek jövőre nem vonhatók le az innovációs járulékból. A Magyar Innovációs Szövetség tiltakozik a tervezett változtatások ellen - írja a Magyar Hírlap.
A parlamenti szavazásra váró adótörvény-javaslatok számos ponton módosítják a kutatás-fejlesztéshez (K+F) kapcsolódó hazai szabályozást, aminek következtében több kedvezménytől eshetnek el a cégek.
Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója szerint a 2012-re tervezett módosítások tükrében egyelőre nem egyértelmű, hogy a területre vonatkozó adókedvezmények átalakítása rövid távon támogatni fogja-e a kormány célkitűzéseit e területen. A Nemzeti Reformprogramban ugyanis a kormány 2020-ra vállalta az 1,8 százalékos GDP–arányos K+F ráfordítás elérését. Egyúttal a jelenlegi, évek óta egy százalék körüli szinten mozgó hazai GDP arányos K+F ráfordítás megduplázódását tűzte ki célul, amiben jelentős szerep hárulna azokra a cégekre, amelyek innovációs tevékenységet folytatnak.
A Magyar Innovációs Szövetség elfogadhatatlannak tartja a tervezett változtatásokat, mivel azok a kedvezmények szűnnének meg, amelyek kutatás-fejlesztésre ösztönzik a vállalatokat. A kifogásolt javaslat szerint szintén változást jelentene, hogy az ötven főnél kisebb cégeknek is fizetniük kellene innovációs járulékot. Ez a szövetség szerint feleslegesen növelné a mikro- és kisvállalkozások terheit, s adminisztrációs kötelezettségeit.
A szervezet szerint az adókedvezményekkel történő visszaéléseket nem a bevált ösztönzőrendszer megszüntetésével kellene visszaszorítani, hanem például egy olyan intézmény létrehozásával, amely hatósági tevékenységként ellátná a kutatást végző szervezetek minősítését.
Magyar Hírlap
Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója szerint a 2012-re tervezett módosítások tükrében egyelőre nem egyértelmű, hogy a területre vonatkozó adókedvezmények átalakítása rövid távon támogatni fogja-e a kormány célkitűzéseit e területen. A Nemzeti Reformprogramban ugyanis a kormány 2020-ra vállalta az 1,8 százalékos GDP–arányos K+F ráfordítás elérését. Egyúttal a jelenlegi, évek óta egy százalék körüli szinten mozgó hazai GDP arányos K+F ráfordítás megduplázódását tűzte ki célul, amiben jelentős szerep hárulna azokra a cégekre, amelyek innovációs tevékenységet folytatnak.
A Magyar Innovációs Szövetség elfogadhatatlannak tartja a tervezett változtatásokat, mivel azok a kedvezmények szűnnének meg, amelyek kutatás-fejlesztésre ösztönzik a vállalatokat. A kifogásolt javaslat szerint szintén változást jelentene, hogy az ötven főnél kisebb cégeknek is fizetniük kellene innovációs járulékot. Ez a szövetség szerint feleslegesen növelné a mikro- és kisvállalkozások terheit, s adminisztrációs kötelezettségeit.
A szervezet szerint az adókedvezményekkel történő visszaéléseket nem a bevált ösztönzőrendszer megszüntetésével kellene visszaszorítani, hanem például egy olyan intézmény létrehozásával, amely hatósági tevékenységként ellátná a kutatást végző szervezetek minősítését.
Magyar Hírlap
Eseményajánló

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?