A lakóhely szerint kell adót és járulékot fizetni

Ez azt jelenti, hogy eredetileg a munkaerő szabad áramlásának biztosítása volt a legfontosabb, májustól viszont az állampolgárok szabad mozgása áll majd a központban.

A cél továbbra is az, hogy egy állampolgár csak egy helyen fizessen járulékokat. Ennek érdekében szabályozzák a kiküldetéseket vagy a regionális munkákat - vagyis azt, amikor a munkavállaló a saját tagállama mellett más országokban is végez munkát.

A szabályozás azonban tovább megy annál, hogy kötelezővé teszi bizonyos keretek között a lakóhely szerinti adófizetést. Azt sem engedi, hogy elváljon a járulékfizetés akkor, ha egy állampolgár az egyik tagállamban vállal munkát, viszont vállalkozását más tagállamban vagy tagállamokban működteti. Ebben az esetben a munkavállalás és a lakóhely határozza meg a vállalkozással kapcsolatos esetleges járulékfizetést.

Ennek azért van jelentősége, mert az egységes szabályozás elejét veheti a járulékokkal kapcsolatos visszaéléseknek, ügyeskedéseknek - vagy legalábbis csökkentheti azok arányát. A vállalkozások ugyanis hajlamosak voltak álkiküldetéseket is lebonyolítani annak érdekében, hogy alacsonyabb járulékterheket alkalmazó tagállamba szervezhessenek ki munkavállalókat.

A rendelet szerint az állampolgárokat megillető juttatásokat minden tagállamnak alkalmaznia kell. Ez eddig is így volt, a rendszer csak kiegészült egy-két passzussal. Az alapvető juttatások - mint a betegséghez, öregséghez, balesethez, munkanélküliséghez kapcsolódó járadékok - mellett az anyasági ellátás kiegészül a vele egyenrangú apasági ellátással.

Az egészségbiztosításban lényegében mindegy, hogy mennyi biztosítotti idő után jár az ellátás, a nyugellátásnál azonban már nem hanyagolható el, hogy néhány év vagy akár egy évtized aktív időszak szükséges a nyugdíjhoz.

Napi Gazdaság