Adóbírsággal jár a k+f tevékenység rossz besorolása

Január 1-jétől a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény már tartalmazza azt az előírást, hogy az ún. "Frascati kézikönyv" legyen az irányadó annak eldöntésekor, hogy egy adott tevékenység k+f tevékenységnek minősül-e vagy sem.

A kézikönyv alkalmazása viszont ellentmondásos, hiszen annak ellenére, hogy nem törvény (kizárólag egy nemzet k+f-re fordított humán- és pénzügyi erőforrásainak mérésével foglalkozik), a gyakorlatban az adóhatóság megtámadhatja azon tevékenységek besorolását, melyeket a kézikönyv adott kategóriája nem fed le.

A PwC szerint különösen körültekintően kell eljárni a társadalomtudományok, a humántudományok, a szoftverfejlesztés, a szolgáltatási tevékenységek, az elsődleges k+f tevékenységet támogató tevékenységek, például a piackutatás, az iparági elemzés, az adatgyűjtés stb. területén.

Amennyiben ugyanis az adózó olyan tevékenység költségével csökkenti adóalapját vagy adófizetési kötelezettségét, amely nem minősíthető k+f tevékenységnek, vagy amelyet nem a törvényi feltételeknek megfelelő személytől rendelt meg, akkor egy esetleges adóellenőrzés során az adóhatóság adóhiányt állapíthat meg, és az adóhiány 50 százalékának megfelelő adóbírságot és időarányos késedelmi pótlékot vethet ki.

MTI/Magyar Nemzet