Alacsony fizetés magas adóval - ebből van elegük a magyaroknak
Az alacsony keresetűek adóztatása nőtt az elmúlt években, így nálunk van az EU második legnagyobb terhelése. Az éves nettó átlagkereset terén Magyarország az EU harmadik, a bruttó bérköltség tekintetében pedig az ötödik legalacsonyabb értékét produkálja - tudatja a Napi Gazdaság az Eurostat adatait idézve.
Magyarország az ötödik legalacsonyabb értéket produkálja az EU-ban az egy órára jutó átlagos munkaerőköltség terén - derül ki az Eurostat adataiból. Az uniós átlag 24,60 eurót tett ki és 29,20 euróra rúgott az eurózónában 2010-ben. A két szélső érték között - 3,80 euró (Bulgária) és 40,30 euró (Dánia) - több mint tízszeres a szorzó.
A bruttó keresetek Dániában a legmagasabbak az EU-tagok között (25 euró/óra), a legalacsonyabbak pedig Bulgáriában (1,50) és Romániában (2,00).
Az éves nettó átlagkereset terén Magyarország az EU harmadik legalacsonyabb értékét produkálja. A legjobban Luxembourgban keresnek(38 254 euró), míg a legrosszabbul Bulgáriában (4328 euró).
Az alacsony keresetűek adóztatása terén hazánk a 2013-as adatok alapján azon államok között van - Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Ausztria, Románia, Lettország és Svédország mellett -, ahol a legnagyobb, 40 százalék feletti az adóék, vagyis a nettó kereset és a bérköltség aránya. Itthon ráadásul jelentős növekedés is történt, a 2005-ös 43,1 százalékról 49-re - ez a belga 50 százalék után a második legnagyobb érték az EU-ban -, ami minden bizonnyal az egykulcsos szja bevezetésének tudható be - írja a Napi Gazdaság.
A bruttó keresetek Dániában a legmagasabbak az EU-tagok között (25 euró/óra), a legalacsonyabbak pedig Bulgáriában (1,50) és Romániában (2,00).
Az éves nettó átlagkereset terén Magyarország az EU harmadik legalacsonyabb értékét produkálja. A legjobban Luxembourgban keresnek(38 254 euró), míg a legrosszabbul Bulgáriában (4328 euró).
Az alacsony keresetűek adóztatása terén hazánk a 2013-as adatok alapján azon államok között van - Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Ausztria, Románia, Lettország és Svédország mellett -, ahol a legnagyobb, 40 százalék feletti az adóék, vagyis a nettó kereset és a bérköltség aránya. Itthon ráadásul jelentős növekedés is történt, a 2005-ös 43,1 százalékról 49-re - ez a belga 50 százalék után a második legnagyobb érték az EU-ban -, ami minden bizonnyal az egykulcsos szja bevezetésének tudható be - írja a Napi Gazdaság.
Eseményajánló

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?