Dávid Ferenc: Jogos a munkavállalói kaució

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése kapcsán Dávid hangsúlyozta: nem lehetnek az adórendszer változásának vesztesei a legkevesebbet keresők, akik 790 ezren - a 100 ezer forint körüli keresetűekkel együtt pedig egymillióan - vannak. Feltette ugyanakkor a kérdést: a jelenlegi gazdasági kilátások között ki magyarázza meg a vállalkozóknak, hogy a legkvalifikálatlanabb munkaerő költsége 18 százalékkal nő? A béremelés első 5 százalékát ráadásul nem is kompenzálja majd az állam - húzta alá. A bérkompenzáció kérdésének súlyát jelzi Dávid szerint, hogy még most is folynak a tárgyalások a kormánnyal.

Szó sem volt a védettség eltörléséről

Ami a munka törvénykönyvét illeti: Dávid állítása szerint a tárgyalások során szóba sem került a védett kor, illetve a kisgyermekes édesanyák védettségének megszüntetése. Az alapszabadság csökkentése ugyan felmerült - a főtitkár szerint a kiadható napok száma Magyarország gazdasági fejlettségéhez képest magas -, de egy ilyen intézkedés olyan rossz hangulatot eredményezett volna a munkahelyeken, hogy nem is erőltették.

Dávid szerint jogos a munkavállalói kaució

Védelmébe vette ugyanakkor a kártérítési felelősség emelését és a munkavállalói kaució bevezetését. Az előbbi lényege, hogy vétlen károkozás esetén a munkavállaló a jelenlegi szabályozás szerinti, két hét átlagkereset helyett 10-12 havi átlagkeresetével felel majd, kártérítésként. (Szándékos károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni.) A munkavállalói kaució vagy biztosíték lényege, hogy ezzel a törvény lehetőséget ad arra, hogy azok, akik pénzzel, értékkel, utalvánnyal dolgoznak, csak egyhavi személyi alapbérüknek megfelelő befizetés után állhassanak csak munkába.