Egyre gyakrabban tüntetnek a kínai munkások

A tanulmány alapján az elmúlt években jelentős mértékben nőtt a munkástüntetések száma az országban, ezekből az elmúlt két és fél évben csaknem 1200-at regisztrált a CLB.

A részletes adatokból az látszik, hogy a megmozdulások célja továbbra is többnyire a dolgozók alapvető jogainak - így a munkahelyi biztonság, a munkásokkal szembeni jobb bánásmód - követelése, illetve a fizetésemelés kiharcolása.

A legtöbb sztrájk a termelőipari egységekben, a közlekedési iparban, az építkezéseken és a szolgáltatóiparban történik a statisztikák szerint. Számos megmozdulást kezdeményeztek a tanárok is a kelet-ázsiai országban, elsősorban alacsony fizetésük miatt. Földrajzi bontásban az összes megmozdulás csaknem 60 százaléka a dél-kínai Kuangtung tartományban történik, amelyet gyakran az "ország termelőgyárának" is neveznek.

A tüntetések a jelentés készítői szerint mind koncentráltabbá és szervezettebbé válnak, ennek oka a szociális média és az azonnali üzenetküldést lehetővé tevő mobilos csevegőprogramok térnyerése, valamint az olcsó okostelefonok terjedése.

Az elemzés szerint a munkások továbbra sem élveznek védelmet, vagyis a megmozdulások következményeként gyakran elbocsátják őket, de az ellenük elkövetett fizikai erőszak sem ritka. A CLB adatai azt mutatják, hogy a tüntetések ötödénél a rendőrök is beavatkoznak, az ilyen esetek szinte kivétel nélkül őrizetbe vétellel végződnek.

A vitás esetek többségében a helyi kormányok képviselői is tárgyalnak, céljuk a megmozdulásuk minél gyorsabb lezárása, minél "alacsonyabb hangerőn" tartása. A központi kormány a munkajogi szervezet szerint próbál, de nem tud valójában mit kezdeni a megmozdulásokkal: azok letörése komoly társadalmi feszültség forrásaként szolgál, s az óriási méreteket öltő jövedelmi különbségek hozza ismét elő. A döntéshozók a minimálbérek kétszámjegyű emelésével próbálják az elégedetlenséget kordában tartani, ez azonban csak rövid távú megoldás - figyelmeztet a jelentés.

A tüntetések számának emelkedésére a jövőben is számítani lehet, a tüntetések erejének fokozódásával a munkások tovább javíthatnak munkakörülményeiken, ezzel pedig életkörülményeiken - írja a CLB.

Munkaerőhiány a kínai gyáripar fővárosában

A gyáripar kínai fővárosában, a dél-kínai Kuangtung székhelyén, a 13 milliós Kanton városban készült felmérés szerint csak helyben 123 300 munkahely betöltetlen, a kutatásban szereplő vállalatok 80 százaléka aggódott amiatt, hogy vissza tudja-e állítani teljes kapacitással a termelését az idei tavaszünnepi szabadságok után.

A tartomány illetékesei által nyilvánosságra hozott adatok szerint a térségben a vándormunkásoknak eddig csak körülbelül a fele, 5,3 millió ember tért vissza előző munkahelyére.

A helyi rádió honlapján szerepeltett hír szerint egyes munkaerő-igényes ágazatokban, így a textil- és ruhaiparban, a játék- és cipőgyártásban, valamint takarítás-szolgáltatásban különösen jelentős a munkaerőhiány. A helyzeten a munkáltatók magasabb fizetések és egyéb juttatások ígéretével igyekeznek javítani.

Kínában ezekben a napokban dől el, hogy a vándormunkások több mint 200 milliós tömege hova tér vissza, visszatér-e, és ha igen, milyen mértékben a többhetes ünnepi időszakra elhagyott gyárakba, üzemekbe.

Mindenesetre a kanton városi munkaerő-közvetítési központja az idei helyzetet a szokásosnál is aggasztóbbnak nevezte.

A helyzetet jellemzi a Kuangtungban, egy autópályán történt eset is: a rendőrök által megállított kisbuszban 33 Délkelet-Ázsiából érkezett külföldire bukkantak, akik azt mondták, dolgozni jöttek, mert az újságokból arról értesültek, hogy a déli tartományban súlyossá vált a munkaerőhiány.

A hírek szerint a fővárosi szolgáltatásban, éttermekben dolgozók egy része sem jelent meg sok helyütt korábbi munkahelyén, aminek az oka, hogy az emberek jobban fizető, esetleg a szülőhelyükhöz közelebbi munkához jutottak.

A kínai tendenciákat figyelő szakemberek már évek óta jelzik, hogy a növekvő életszínvonal, a drágulás, az emelkedő minimálbérek és fizetések újabb és újabb kihívás elé állítják a munkaerőpiacot, illetve közvetve növelik a termelési költségeket.