Igaz-e, hogy külföldre vágynak a magyarok?
"A 30 év alatti magyar fiatalok 20 százaléka csomagolna, és külföldre vándorolna." A Tárki és Sík Endre kutató számaira támaszkodó mondat a Magyar Nemzet cikke szerint sokkolóan hathat és remek politikai muníciót lehet belőle gyúrni, pedig külföldre költöző fiatalok mindenhol vannak a kelet-közép-európai térségben, méghozzá a rendszerváltozás óta. Közben a Népszabadság írása a keserű tapasztalatok miatt külföldre menekülő álláskeresőkről ad összefoglalót.
A lap szerint Gödri Irén, a KSH tudományos főmunkatársa is hangsúlyozta korábban: a magyar kivándorlókról kevés az információ, hiszen a rendszerváltozással elhárultak a kivándorlás elöli akadályok, a folyamat viszont ellenőrizhetetlenné vált. Ráadásul elmondása szerint az országot hosszabb időre vagy véglegesen elhagyók általában nem jelentik be távozásukat, így nemzetközi vándorlásuk pontos számbavétele máig megoldatlan feladat. Becslések persze vannak: az Eurostat 2011-es adatai szerint mintegy kétszázezer magyar állampolgár lakik más EU-országokban, és számuk tavaly 22 ezerrel nőtt, köszönhetően a szabad európai munkavállalás lehetőségeknek.
A Népszabadság viszont arra hegyezte ki mai cikkét, milyen lehetetlen helyzetekkel szembesülnek az itthoni munkavállalók. A cikk leírja egy többdiplomás, norvégul és lengyelül is jól beszélő ötvenes férfi történetét, akit köztisztviselői posztjáról kirúgtak, s miután lassan másfél éve nem talált a képzettségének megfelelő állást, úgy döntött, targoncavezetői vizsgát tesz, hátha e szakmával jobban elboldogul. Tévedett. Mivel biztosítási ügynök nem szeretne lenni, jelenleg úgy tervezi, szeptembertől targoncás lesz valahol Bergenben vagy Oslóban, esetleg Stavangerben.
Magyar Nemzet/Népszabadság

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?