kapubanner for mobile

Így segítené a dolgozó nők helyzetét az új miniszteri biztos

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár tegnap sajtótájékoztatón mutatta be Szalai Piroskát, a vasárnap kinevezett nemzetgazdasági miniszteri biztost. Szalai elmondása szerint az elkövetkezendő fél évben döntően az lesz a feladata, hogy megnevezze a nők munkaerő-piaci részvételét gátló tényezőket, majd összeállítson egy konkrét ütemtervet arról, milyen formában lehetne előrelépni ezen a területen - írja a Világgazdaság.

"Évtizedes elmaradásokat kell pótolni a nők munkaerőpiaci helyzetének terén" - ismerte el Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a feladat nagyságát tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen bemutatták Szalai Piroskát, a vasárnap kinevezett nemzetgazdasági miniszteri biztost. Magyarországon a nők 51 százaléka dolgozik, addig az Európai Unióban átlagosan 58 százalék ez az arány. Bizonyos szempontból azonban idehaza mégis jobb a helyzet: a hazai 51 százalékot 47 százaléknyi teljes munkaidős, és 4 százaléknyi részmunkaidős alkotja. Az EU-ban ezzel szemben 40 százaléknyi a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők aránya, és a hazainál jóval többet, 18 százalékot tesznek ki a részmunkaidősök. A miniszteri biztos szerint a hosszabb távú cél az, hogy megtartva a teljes munkaidősök között elért hazai előnyt, növeljék a részmunkaidősök arányát.

"Alapvetően két ponton növelhető a nők foglalkoztatottsága. Ezek közül a könnyebben megvalósítható lépés a nők korai nyugdíjazásának nehezítése lenne" - nyilatkozta a Világgazdaságnak Scharle Ágota. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója hozzátette: "az idősebb női munkavállalóknak ugyan nehéz újra munkát találni, ha elbocsátották őket, de az alkalmazásban álló munkaerőt kár kitessékelni a munka világából.

Scharle Ágota szerint a másik pont a kisgyerekes anyák munkavállalása,
amit a gyermekfelügyeleti rendszer kapacitáshiánya korlátoz. "A bölcsődei és családi napközis férőhelyek hiánya miatt van a legnagyobb szakadék a kisgyerekes anyák hazai foglalkoztatása és más országok, például Norvégia munkaerőpiaci viszonyai között. A legnagyobb gond a három év alatti gyerekek elhelyezésével van. Egy új bölcsődei hálózat kiépítése természetesen komoly beruházást igényel, a költségvetési szempontokat figyelembe véve talán könnyebben kivitelezhető lenne az óvodai rendszer rugalmasabbá tétele - tette hozzá Scharle Ágota.

Világgazdaság
Eseményajánló