Január 15-ig kell bejelenteni a kapcsolt vállalkozásokat a NAV-nál

Azoknak, akik a jogszabály-módosítások miatt kerültek be a kapcsolt vállalkozások körébe 2015. január 15-ig kell ezt bejelenteniük az adóhatóságnál.

A 2015-től érvényes szabályozás jelentősen kibővítette a kapcsolt vállalkozások fogalmát. Az új meghatározás értelmében már nem csak azok a társaságok minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, amelyek azonos tulajdonosi körbe tartoznak, hanem azok is, amelyek csak ügyvezetésükben egyeznek meg.

Mivel az adóhatósági vizsgálatok során ellenőrzik, hogy az adózó eleget tett-e a kapcsolt vállalkozással kötött ügyletekre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, ezt nem szabad elmulasztani. Ezt az erre rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton tehetik meg az érintettek. Gyakorlatilag azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak az adatait kell megadni, akikkel valóban üzleti kapcsolatban állunk, vagyis jelenleg is folyamatban vannak tényleges tranzakciók. Ha éppen nincs ilyen, csak a későbbiekben jön létre, akkor a tranzakció megvalósulása után 15 napon belül kell majd bejelenteni.

A bejelentés adminisztrációs kötelezettségén túl azonban nehezebb feladatok is várnak az új kapcsolt vállalkozásokra. Hiszen míg az egymástól független üzletfelek lényegében szabadon árazhatják be ügyleteiket, és nyilvántartási kötelezettségük sincs, a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott „belső” árakat, vagyis a transzferárakat ár-kiigazítási és transzferár-nyilvántartási kötelezettség terheli.

Amennyiben a „belső” ár nem felel meg a piacon szokásos árszintnek, akkor ezt ki kell igazítani. Például, ha egy társaság anyavállalatától a piacon szokásos mértékhez képest jelentősen drágábban szerez be készterméket, a leányvállalat társasági adóalapját meg kell növelni a különbözet összegével. Ráadásul az alkalmazott transzferárat bizonyos kivételektől eltekintve transzferár-nyilvántartással kell alátámasztani, amely jelentős idő- és költségteher az adózók számára.

Az új szabály értelmezése azonban nem egyszerű, ezért két példával szemléltetjük a változást és annak hatását.

Két természetes személy – akik nem közeli hozzátartozók, csupán egyetemi évfolyamtársak voltak – egy közös vállalkozást hoznak létre, ahol a személyek 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkeznek („A” társaság). Emellett a személyek 100 százalékos tulajdoni hányaddal egy-egy saját társasággal is rendelkeznek („B” és „C” társaság). Tegyük fel, hogy az egyik természetes személy tölti be mindhárom társaságban az ügyvezetői tisztséget, önállóan. Amíg 2014-ben nem beszélhettünk kapcsolt vállalkozási jogviszonyról az A-B-C társaságok között, addig 2015. január 1-jétől valamennyi említett társaság kapcsoltnak minősül, és így egymás közötti ügyleteikben kötelező kiigazítaniuk áraikat és transzferár-dokumentációt készíteniük.

Az előző példát annyiban módosítjuk, hogy mindkét személy a saját tulajdonú társaságában ügyvezető önállóan, míg a közösen tulajdonolt „A” társaságban együttes aláírási jogot gyakorolnak ügyvezetőként. Ebben az esetben megvalósul-e a közös ügyvezetés és a társaságokat ebben az esetben is kapcsoltnak kell-e tekinteni? 2014-ben a válaszunk egyértelműen nem. 2015-ben azonban ez már nem ilyen egyértelmű:a jogszabály jelenlegi tervezett szövege alapján véleményünk szerint minden kétséget kizáróan nem dönthető el, hogy az ügyvezetés egyezősége ebben a példában is megvalósul-e. A választ – ha a tervezet szövegét nem módosítják – csak részletes vizsgálattal kaphatjuk meg, azt elemezve, hogy az ügyvezetés egyezősége vagy részleges egyezősége vajon döntő befolyással bír-e a vezetett társaságok üzleti és pénzügyi politikájára.

Fentiek fényében érdemes tehát átgondolni a hasonló helyzetben lévő vállalatoknak, hogy milyen változást okoz rájuk nézve a várhatóan hatályba lépő új szabályozás, és hogyan felelhetnek meg az új kötelezettségeiknek a transzferárazás és annak dokumentációja terén.

Jancsa-Pék Judit - Balázs Péter