Januártól változhat a kata

Az év végéig hátralévő időt az kata módszertani átalakításának alapos kidolgozására kellene fordítani, ezért sem logikus egy évközi változtatás bevezetése. Hogy a közkedvelt adónem megszűnik-e, vagy csak markánsan újratervezik, azt korai lenne eldönteni – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a VG-nek.

Parragh László szerint mindkét megoldás mellett és ellen is szólnak érvek. A módosítás kockázata, hogy az új szabályozás vajon milyen vállalkozói hozzáállást vált majd ki. A kivezetéssel pedig visszamegyünk a startmezőre, az adózóknak ismét be kellene lépniük egy adónembe, amire a hajlandóság kérdéses. Azonban ha véget is ér a katázás, a helyére lépő adónak azonnal meg kell jelennie, hogy senkit ne érjen kár”.

A kamarai elnök szerint fenn kell tartani a kedvezményes adózást az önfoglalkoztatóknak, valamint az alacsony egzisztenciájú vállalkozásoknak, de úgy, hogy bezáruljanak azok a kiskapuk, amiket sokan visszaélésre használnak. Ennek a körnek az aránya az összes nyilvántartott, mintegy 430 ezer katás adóalany 20-30 százalékát is elérheti. 

Az elsődleges probléma a rejtett foglalkoztatás. Arra is van példa, hogy egy nemzetközi cég magyarországi vezetője a fizetésének egy részét katásként veszi fel. Mivel ennek jóval alacsonyabb az adóterhe, mint a hagyományos alkalmazotti státusznak, ha minél többen adóznak így, úgy a közszolgáltatások költségeit – helyettük – a többi munkavállaló fizeti. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozás hosszútávon az egyéneknek sem kedvez.

A fő szabály szerint 50 ezer forint mértékű tételes havi adóval például a „nők 40” kedvezményes nyugellátáshoz való jogosultság sem vehető igénybe, hiszen katázva két évet kell ledolgozni egy teljes évnyi nyugdíj szolgálati időhöz.

Az adószint ráadásul 2013 óta változatlan, az inflációt sem követte le. Az indokolt adóösszeget Parragh László nem kívánta számszerűsíteni, de jelezte, hogy érdemes lenne valamiféle sarokponthoz kötni, ami lehet az infláció, vagy a minimálbér is.

Amennyiben marad a kata, az eddigi 12 milliós éves bevételi plafon 18 millióra emelkedhet, az egy megrendelőhöz normál adózás mellett engedélyezett éves 3 milliós számlázási maximum viszont csökkenhet.

Alaposan át kell gondolni az egész rendszert – hangsúlyozta Parragh László.

Az MKIK a Pénzügyminisztériummal közösen létrehozott munkacsoportban csatornázza be a vállalkozói oldal véleményét a döntéshozatali folyamatba.

Fotó: unsplash.com