Kevesebbet szán az SZMM a bérgarancia-kifezetésekre

A bérgarancia-támogatásokat az illetékes munkaügyi központok nyújtják, ezekről évente egyszer készül felmérés. A jogos igényeket minden esetben ki kell elégíteni - hangsúlyozza a minisztérium.

A visszatérítendő bérgarancia-támogatást a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek vehetik igénybe a munkavállalókkal szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozásuk, illetve a felszámolás kezdő időpontja előtt megszűnt munkaviszonyból származó bértartozások megelőlegezésére. Jogosultanként a felszámoló - alapesetben - legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - KSH által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét igényelheti, ez az idén 856 ezer forint, magyarázza a Napi Online.

A bérgarancia-kifizetések forrása a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprésze, amely a visszafolyó törlesztések mellett a munkaadói, munkavállalói járulékokból áll össze. A tavalyi és idei hétmilliárd forinthoz képest a jövő évben jelentősen kisebb, 5,25 milliárd forintos keretet terveznek a bérgarancia-kifizetésekre - tudatta az SZMM. Az előirányzat ugyanakkor a 2007-es és az idei november végi kifizetésekhez képest nem tűnik csökkenésnek (4,2, illetve 3,9 milliárd forint).

A bérgarancia-támogatást a folyósításától számított 60. napon, esetleg ennél korábban a felszámolási zárómérleg benyújtásának napját megelőző napon kell visszafizetni. A felszámolás alatt lévő céggel szembeni követelések között a bérgarancia-támogatás hatodmagával a kielégítési sorrend szerinti első helyen álló felszámolási költségek közé tartozik. Tekintettel arra, hogy az esetek többségében sem a felszámolás alatt esetleg befolyó bevétel, sem pedig a megmaradt vagyon nem elegendő a fennálló tartozások - köztük a bérgarancia-támogatás - visszafizetésére, a bérgarancia-alaprészből évente kifizetett támogatásnak hozzávetőleg csak negyedrésze folyik vissza a Munkaerő-piaci Alapba.

Napi Online