Március elején tárgyal a kormány az állami cégekkel a béremelésekről
Jövő kedden ül tárgyalóasztalhoz a kormány az állami cégek vezetőivel és a szakszervezetekkel - írja a Magyar Nemzet.
Összeül március 3-án az állami közszolgáltató cégek munkaügyi kérdéseit megvitató Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma (KVKF), amelyen a kormány, az állami vállalatok vezetői és a szakszervezetek a 2020-as béremelés mértékéről egyeztetnek - írja a Magyar Nemzet. A kormány béremelési szándékáról egyelőre keveset tudni, de az biztos, hogy a MÁV, a Volánbusz, a Magyar Posta, valamint az állami fenntartású víziközmű-ágazat önerőből nem tud emelni a dolgozók bérén. Az egyeztetésekből kiderült, hogy nem lesz minden vállalatra egységes, többéves béralku, szemben a 2017 és 2019 közötti megállapodással. A lap úgy tudja, hogy a költségvetés lehetőséget ad egy átlagosan munkavállalónként legalább két számjegyű béremelésre, ám differenciáltan az alacsonyabb keresetű munkavállalók és az erősen szakemberhiányos területeken dolgozók kapnák ezúttal is a nagyobb emelést.
A képviseletek korábban eredményesnek tartották a 2017 és 2019 közötti, átlagosan harmincszázalékos béremelést az állami cégeknél, mert sikerült megfékezni az elvándorlást. A tavalyi évre vonatkozó átlagosan ötszázalékos emelés viszont már kevésnek bizonyult. Ennek oka, hogy a versenyszférában tavaly is 11 százalék feletti bérkorrekciót hajtottak végre a cégek, így jelentős elszívóerőt jelentenek a képzett munkavállalókra.
A BKV-nál várhatóan ma írják alá a múlt héten elfogadott béralkut, mely jelentősen elmarad a szakszervezetek követelésétől. A képviseletek 15 százalékos alapbéremelést akartak elérni, ám a valóságban a kiegészítő juttatásokkal lehet meg az átlagosan legfeljebb tízszázalékos bérrendezés.
Magyar Nemzet
A képviseletek korábban eredményesnek tartották a 2017 és 2019 közötti, átlagosan harmincszázalékos béremelést az állami cégeknél, mert sikerült megfékezni az elvándorlást. A tavalyi évre vonatkozó átlagosan ötszázalékos emelés viszont már kevésnek bizonyult. Ennek oka, hogy a versenyszférában tavaly is 11 százalék feletti bérkorrekciót hajtottak végre a cégek, így jelentős elszívóerőt jelentenek a képzett munkavállalókra.
A BKV-nál várhatóan ma írják alá a múlt héten elfogadott béralkut, mely jelentősen elmarad a szakszervezetek követelésétől. A képviseletek 15 százalékos alapbéremelést akartak elérni, ám a valóságban a kiegészítő juttatásokkal lehet meg az átlagosan legfeljebb tízszázalékos bérrendezés.
Magyar Nemzet
Eseményajánló

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?