kapubanner for mobile

Megrohamozzák a munkanélküliek a kormányhivatalok munkaügyi osztályait, a szakszervezetek elégedetlenek

Reggelente tucatnyian sorakoznak a kormányhivatalok előtt, a Népszava által megkérdezettek többsége most először regisztrálta magát munkanélküliként.

A munkaügyi hivataloknál is érezhető, hogy a koronavírus-járvány miatt drasztikusan megnőtt az álláskeresők száma. A Népszava cikke szerint reggelente tucatnyian sorakoznak a kormányhivatalok épülete lőtt, hogy regisztráltathassák magukat munkanélküliként. Az egyik iroda portása arról számolt be a lapnak, hogy ma legalább 150-en jöttek, pedig direkt kérték az állástalanná válóktól, hogy előzetesen online jelentkezzenek be, és csak a megbeszélt időpontra érkezzenek, de sokan ragaszkodnak a személyes ügyintézéshez, és sokaknak a számítógép használata is gondot okoz.

A lap által megkérdezettek túlnyomó többsége most először regisztrálta magát munkanélküliként, ezért nehezebben is ment az ügyintézés.
„Ingerültek és az alkalmazottakon töltik ki a dühüket, ráadásul gyakran előfordul, hogy a regisztrálók maszk nélkül jönnek és az istenért sem akarják betartani a másfél méteres távolságot” - mesélte az egyik hivatal munkatársa.

A kormányhivatalok járványügyi gyakorlata eltérő, van, ahol egyesével beengedik az ügyfeleket a hivatal épületébe, máshol pedig a bejárat elé tolt asztalnál lehet kitölteni a papírokat. A Népszava ellátogatott egy VIII. kerületi hivatalba, ahol még koradélután is ötpercenként érkeztek a munkanélküliek.

A szakszervezeti tömörülések, köztük az Európai- és a Világ Szakszervezeti Szövetség elnöke is azt kéri a kormánytól, hogy mielőtt döntenek a dolgozókat érintő kérdésekről, egyeztessenek az érdekvédőkkel.

Egyik szakszervezet sem látja pozitívan az elmúlt egy évet a munkavállalók szempontjából, bár Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint sikeresek voltak az időszak országos és vállalati szintű bértárgyalásai. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László viszont úgy látja, többi V4 ország szintjére sem tudtak felzárkózni a magyar bérek, és nem kellett volna megelégedni a nyolc százalékos minimálbér emeléssel.
Az összes szakszervezet egyetértett abban, hogy a 24 hónapos időkeretben történő elszámolás hátrányos a dolgozók számára, ahogy az is, hogy a kormány nem szigorított a munkaügyi ellenőrzések rendszerén.

Népszava
fotó: pexels.com
Eseményajánló