Miért lenne jó a közös uniós munkanélküliségi ellátás?

A Európai Parlament (EP) által kidolgozott tervezet ötlete jó, de az csak az eurózóna tagállamaira vonatkozna, és közel nem biztos, hogy a gazdagabb országok beraknának komoly összegeket a kalapba. Megvalósítani sem lenne egyszerű a szerteágazó uniós szociális, munkaerő-piaci rendszerek miatt.

A tervezetben két opciót vázol fel a szimulációt készítő Center for European Policy Studies (CEPS) think tank. Az első megoldás szerint az egy évnél kevesebb ideje munka nélküliek legutóbbi bérük 40 százalékát kapnák maximum 12 hónapig (átlagban 6 hónappal számolt az EP), a 40 százalék kiszámításába pedig bele kell kalkulálni a munkáltató által fizetett szociális járulékokat is. A munkanélküli segély forrása a bérekre rakódó 0,5 százalékos plusz adóteher lenne - írja a Hvg.hu.

A második opció szerint a tagállamok szociális alapjaiba áramolnának be a pénzek. A rendszer akkor lépne működésbe, ha a a munkanélküliség egy bizonyos szint fölé ugrana. Így ugyanannyi pénzt kapna az adott tagállam - a támogatásra szoruló tömeg 75 százaléka szorozva bérük 40 százalékával, legfeljebb egyéves időtávon - mint a másik opció esetén. A cél az lenne, hogy a tagállamok GDP-jének fél százalékát összeszedjék (ez lenne a forrás).

- Az álláshoz jutás esélye nem függ a segély mértékétől, viszont kutatások bizonyítják, hogy az álláskeresés intenzitása igen - mondta a hvg.hu-nak Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel intézet kutatója. Azokban az országokban, ahol magasabb a segély, ott kevesebb energiát fordítanak álláskeresésre a munkanélküliek.

Hvg.hu