Nyugdíjtérkép Magyarországon
A központi és nyugati régiókban élnek a legtovább, de itt van a legkevesebb szabad kórházi ágy, az alföldi térség általában minden statisztikában sereghajtó, sok a bűntény, kevesebb a nyugdíj, viszont arányaiban több az orvos - derítette ki a KSH adataiból a Napi Gazdaság.
A Napi Gazdaság Online a KSH - jellemzően 2009, 2010-es - adataiból szemezgetett és kereste a választ: hol a legjobb nyugdíjasnak lenni? A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) tavaly januárban valamivel kevesebb mint hárommillió ember részére fizetett nyugdíjat, járadékot, vagy nyugdíjszerű ellátást, az ellátottak a népesség csaknem harmadát, 29 százalékát tették ki. A lakosság számához viszonyítva Pest megyében a legkisebb a nyugdíjban vagy járadékban részesülők aránya (a népesség negyede), de az átlagnál alacsonyabbat adatokat mért a KSH Fejér, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyékben is. Békés megye lakosságának ugyanakkor több mint egyharmada részesül valamilyen nyugellátásban, járadékban.
Abban jelentős területi eltérések vannak, hogy hol, milyen ellátási típust vesznek leginkább igénybe: amíg Budapesten, illetve az ország nyugati és középső térségében magasabb az öregségi, illetve kisebb a hozzátartozói és a rokkantsági nyugdíjasok aránya, addig az ország keleti részén (különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) az ellátotti körnek még a felét sem teszik ki az öregségi nyugdíjasok, miközben az átlagnál jóval magasabb a rokkantság miatt ellátottak aránya. Ennek oka egyrészt a lakosság korösszetétele (Budapesten és az ország nyugati részén idősebb a lakosság), másrészt az egészségi állapot, illetve a térség munkaerőpiaci jellemzői (a munkalehetőségek megszűnésével, beszűkülésével összefüggő rövidebb szolgálati idő, nyugdíjazás előtti foglalkoztatási struktúra). A nyugdíjban, járadékban részesülő fiatalabb korosztályok aránya pedig az ország térségei közül az Alföldön, Észak-Magyarországon és Dél- Dunántúlon magasabb az országos átlagnál.
Jelentős a különbség ha azt nézzük, hogy hol kapjuk meg a nyugdíjat. A sort természetesen a főváros vezeti, ahol egy ellátott átlagosan 110 ezer forintot kapott, míg a megyék mindössze 84 ezres átlagot tudnak felmutatni. A megyék között is jelentős különbségek vannak, hiszen az alföldi megyékben élők átlagosan 80 ezer forintot kapnak havonta kézhez, de például Szabolcsban még ennél is rosszabb a helyzet, ott csak 71 ezer forintot. Ennek oka, hogy jelentősek az eltérések a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek nagyságában, valamint a nyugdíjas réteg összetételében, hiszen az ország e területein jóval magasabb a rokkantsági alapon, rövid szolgálati idővel nyugdíjba vonultak aránya.
Napi Gazdaság
Abban jelentős területi eltérések vannak, hogy hol, milyen ellátási típust vesznek leginkább igénybe: amíg Budapesten, illetve az ország nyugati és középső térségében magasabb az öregségi, illetve kisebb a hozzátartozói és a rokkantsági nyugdíjasok aránya, addig az ország keleti részén (különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) az ellátotti körnek még a felét sem teszik ki az öregségi nyugdíjasok, miközben az átlagnál jóval magasabb a rokkantság miatt ellátottak aránya. Ennek oka egyrészt a lakosság korösszetétele (Budapesten és az ország nyugati részén idősebb a lakosság), másrészt az egészségi állapot, illetve a térség munkaerőpiaci jellemzői (a munkalehetőségek megszűnésével, beszűkülésével összefüggő rövidebb szolgálati idő, nyugdíjazás előtti foglalkoztatási struktúra). A nyugdíjban, járadékban részesülő fiatalabb korosztályok aránya pedig az ország térségei közül az Alföldön, Észak-Magyarországon és Dél- Dunántúlon magasabb az országos átlagnál.
Jelentős a különbség ha azt nézzük, hogy hol kapjuk meg a nyugdíjat. A sort természetesen a főváros vezeti, ahol egy ellátott átlagosan 110 ezer forintot kapott, míg a megyék mindössze 84 ezres átlagot tudnak felmutatni. A megyék között is jelentős különbségek vannak, hiszen az alföldi megyékben élők átlagosan 80 ezer forintot kapnak havonta kézhez, de például Szabolcsban még ennél is rosszabb a helyzet, ott csak 71 ezer forintot. Ennek oka, hogy jelentősek az eltérések a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek nagyságában, valamint a nyugdíjas réteg összetételében, hiszen az ország e területein jóval magasabb a rokkantsági alapon, rövid szolgálati idővel nyugdíjba vonultak aránya.
Napi Gazdaság
Eseményajánló

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?