Országszerte tüntettek, és jön a folytatás
Tizenöt megyeszékhelyen tartottak csütörtökön autós figyelemhívó demonstrációt, négy megyeközpontban pedig tüntettek a szakszervezetek, a gépkocsis megmozdulásokon a szervezők közlése szerint megyénként átlagosan 100, országszerte összesen pedig körülbelül 1.800 autó vett részt.
A megmozdulásokat szervező négy szakszervezet - Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) - azt követeli a kormánytól, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat az érdekképviseletekkel a munka világát, a nyugdíjakat, és az oktatást érintő valamennyi kérdésben, még a döntések előtt.
Azért június 16-ra szervezték a megmozdulást, hogy felhívják a figyelmet az egyeztetések fontosságára. A kormány ugyanis korábban azt ígérte, hogy a szociális konzultáció lezárulása után - amely június 15-én volt - tárgyal az érdekeltekkel a tervezett átalakításokról - mondta Borsik János, az ASZSZ elnöke az MTI-nek.
Az Országgyűlés szerdán kezdte meg az általános vitát egy munkaügyi módosító csomagról, - amely számos ponton megváltoztatja a Munka törvénykönyvét -, valamint a jövőben országos érdekegyeztető fórumként működő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) létrehozásáról. A négy szakszervezeti szövetség tiltakozik a Munka törvénykönyvének tervezett módosítása ellen, mert az, álláspontjuk szerint hátrányos helyzetbe hozza a munkavállalókat, növeli kiszolgáltatottságukat, és csökkennek a fizetések is.
Tiltakoznak az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megszüntetése, valamint a nyugdíjrendszer "egyeztetés nélküli, drasztikus átalakítása", illetve a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj megszüntetése ellen. Ellenzik a szakszervezetek a munkanélküli és szociális ellátások "drasztikus" csökkentését, és az országos bérmegállapodás megszüntetését is.
Borsik János, az ASZSZ elnöke az MTI-nek a budapesti tüntetés előtt elmondta: azért szervezték a megmozdulást, mert az április 9-i szakszervezeti demonstrációnak "nem volt olyan hatása a kormányra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön az országos konföderációkkal és a munkáltatói képviselettel". Szeptember környékén újabb megmozdulásokra lehet számítani, ha a kormány nem akar tárgyalni a partnereivel - mondta Borsik János.
Szakszervezetei vezetők
Kuti László, az ÉSZT elnöke szerint "most még van lehetőség az érdekegyeztető tanács, vagy annak megfelelő testület létrehozására, van lehetőség tárgyalni a munkaügyi jogszabályokról".
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke hangsúlyozta: "a szakszervezet népe nem más mint az ország népe", a szakszervezeti tagok nagy része is mást várt a kormány megalakulásakor. Az, hogy a sorozatos demonstrációkon egyre többen vannak, egyre szélesebb kör vesz részt, Pataky Péter szerint azt mutatja, hogy nő a csalódottság.
Varga László, a SZEF elnöke kiemelte: azt várják, hogy a tüntetéssel a döntéshozók és a társadalom figyelmét is rá tudják irányítani arra, hogy elfogadhatatlan a kormány és a parlamenti többség jogalkotása.
Vidéken is tüntettek
A budapesti demonstráción kívül 14 megyeszékhelyen rendeztek autós felvonulást, négy városban pedig nagygyűlést tartottak a szakszervezetek.
Debrecenben például 101, szakszervezeti zászlókkal, magyar nemzeti lobogókkal, léggömbökkel feldíszített személygépkocsival vonultak fel az országos demonstráció részeként az autós tüntetésen.
Zalaegerszegen mintegy negyedórás volt az autós-motoros tiltakozó felvonulás a belvárosban. Szalai Géza, az MSZOSZ helyi szervezője az MTI-nek elmondta: az előzetes jelentkezésekhez képest csaknem kétszer annyian, mintegy 120 járművel vettek részt a demonstráción, amelyhez olyan szakszervezetek is csatlakoztak - köztük a Liga -, amelyek korábban nem jelezték, hogy részt vesznek a tiltakozó rendezvényen.
Tatabányán nem autós felvonulást, hanem - körülbelül 300 ember részvételével - nagygyűlést tartottak csütörtökön délután. Az eseményen Pataky Péter hangsúlyozta: minden törvényes eszközzel folytatják a tiltakozásokat és kiemelte a törvényes jelzőt, mert, mint mondta, "a kormány rendszeresen és folyamatosan átlépi a jogállami kereteket, majd visszamenőleg csinál magának törvényt".
Szijjártó: a nemzeti ügyek kormánya az emberek pártján áll
Szijjártó Péter, a magyar kormányfő szóvivője szerint a nemzeti ügyek kormánya az emberek pártján áll, s nem tartja szép dolognak, ha egyes szakszervezetek és szakszervezeti vezetők számára politikai ambíciójuk kiélése és politikai pecsenyéjük sütögetése sokkal fontosabb, mint az emberek érdekképviselete.
Azért június 16-ra szervezték a megmozdulást, hogy felhívják a figyelmet az egyeztetések fontosságára. A kormány ugyanis korábban azt ígérte, hogy a szociális konzultáció lezárulása után - amely június 15-én volt - tárgyal az érdekeltekkel a tervezett átalakításokról - mondta Borsik János, az ASZSZ elnöke az MTI-nek.
Az Országgyűlés szerdán kezdte meg az általános vitát egy munkaügyi módosító csomagról, - amely számos ponton megváltoztatja a Munka törvénykönyvét -, valamint a jövőben országos érdekegyeztető fórumként működő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) létrehozásáról. A négy szakszervezeti szövetség tiltakozik a Munka törvénykönyvének tervezett módosítása ellen, mert az, álláspontjuk szerint hátrányos helyzetbe hozza a munkavállalókat, növeli kiszolgáltatottságukat, és csökkennek a fizetések is.
Tiltakoznak az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megszüntetése, valamint a nyugdíjrendszer "egyeztetés nélküli, drasztikus átalakítása", illetve a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj megszüntetése ellen. Ellenzik a szakszervezetek a munkanélküli és szociális ellátások "drasztikus" csökkentését, és az országos bérmegállapodás megszüntetését is.
Borsik János, az ASZSZ elnöke az MTI-nek a budapesti tüntetés előtt elmondta: azért szervezték a megmozdulást, mert az április 9-i szakszervezeti demonstrációnak "nem volt olyan hatása a kormányra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön az országos konföderációkkal és a munkáltatói képviselettel". Szeptember környékén újabb megmozdulásokra lehet számítani, ha a kormány nem akar tárgyalni a partnereivel - mondta Borsik János.
Szakszervezetei vezetők
Kuti László, az ÉSZT elnöke szerint "most még van lehetőség az érdekegyeztető tanács, vagy annak megfelelő testület létrehozására, van lehetőség tárgyalni a munkaügyi jogszabályokról".
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke hangsúlyozta: "a szakszervezet népe nem más mint az ország népe", a szakszervezeti tagok nagy része is mást várt a kormány megalakulásakor. Az, hogy a sorozatos demonstrációkon egyre többen vannak, egyre szélesebb kör vesz részt, Pataky Péter szerint azt mutatja, hogy nő a csalódottság.
Varga László, a SZEF elnöke kiemelte: azt várják, hogy a tüntetéssel a döntéshozók és a társadalom figyelmét is rá tudják irányítani arra, hogy elfogadhatatlan a kormány és a parlamenti többség jogalkotása.
Vidéken is tüntettek
A budapesti demonstráción kívül 14 megyeszékhelyen rendeztek autós felvonulást, négy városban pedig nagygyűlést tartottak a szakszervezetek.
Debrecenben például 101, szakszervezeti zászlókkal, magyar nemzeti lobogókkal, léggömbökkel feldíszített személygépkocsival vonultak fel az országos demonstráció részeként az autós tüntetésen.
Zalaegerszegen mintegy negyedórás volt az autós-motoros tiltakozó felvonulás a belvárosban. Szalai Géza, az MSZOSZ helyi szervezője az MTI-nek elmondta: az előzetes jelentkezésekhez képest csaknem kétszer annyian, mintegy 120 járművel vettek részt a demonstráción, amelyhez olyan szakszervezetek is csatlakoztak - köztük a Liga -, amelyek korábban nem jelezték, hogy részt vesznek a tiltakozó rendezvényen.
Tatabányán nem autós felvonulást, hanem - körülbelül 300 ember részvételével - nagygyűlést tartottak csütörtökön délután. Az eseményen Pataky Péter hangsúlyozta: minden törvényes eszközzel folytatják a tiltakozásokat és kiemelte a törvényes jelzőt, mert, mint mondta, "a kormány rendszeresen és folyamatosan átlépi a jogállami kereteket, majd visszamenőleg csinál magának törvényt".
Szijjártó: a nemzeti ügyek kormánya az emberek pártján áll
Szijjártó Péter, a magyar kormányfő szóvivője szerint a nemzeti ügyek kormánya az emberek pártján áll, s nem tartja szép dolognak, ha egyes szakszervezetek és szakszervezeti vezetők számára politikai ambíciójuk kiélése és politikai pecsenyéjük sütögetése sokkal fontosabb, mint az emberek érdekképviselete.
Eseményajánló

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?