Tehetségműhelyekben fejlesztik a kreatív gondolkodást
A sikerhez a diploma önmagában régen nem elég, a szakmai gyakorlat pedig egyre inkább alapkövetelménynek számít. A portálunkhoz eljuttatott közleményből kiderül, hogyan váljuk olyan talpraesett, proaktív, kreatívan gondolkodó emberré, akire felfigyelnek a munkáltatók?
A felsőoktatásból kikerülő hallgatók számára sorsdöntő jelentőségű az első munkahely megtalálása és az abban való helytállás. A sorozatos visszautasítás, vagy az elvárásokkal ellentétes munkahelyi környezet szárnyát szegheti a fiataloknak.
A kreatív gondolkodás a XXI. század egyik elengedhetetlen munkamódszerévé válik, ami a szakmai kompetenciák - nyelvtudás, diploma - mellett, azzal együtt segít az érvényesülésben. A kreativitás tanulható, fejleszthető és alkalmazható képesség - vallja a kreatív gondolkodás guruja, Edward de Bono, akinek módszerei bejárták a világot. A felsőoktatásban a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) elsők között valósítja meg azt az elvet, miszerint az erős gyakorlati és szakmai képzés mellett a hallgatóknak az innovatív, hatékony munkavégzés és kreatív gondolkodás módszerét is el kell sajátítaniuk.
"A kreatív gondolkodás elengedhetetlen feltétele a hatékonyságnak, ezért mi ezt szeretnénk fejleszteni a hallgatókban. Az iskola is minden területen kreatív, a tanárok munkamódszerei, a tréningtechnikák és a hallgatókat ösztönző feladatok is nagyban irányulnak erre." - mondja Major Szilvia BKF KarrierCentrumának vezetője.
A főiskola évek óta híres gyakorlatorientált módszereiről. A kreatív gondolkodás fejlesztésére Tehetségműhelyeket hoztak létre 2010 őszén a kiemelkedő hallgatók számára. Javorniczky István a Tehetségműhelyek szakmai felelőse elmondta, hogy maximum tíz, felvételi alapján kiválasztott hallgatóval dolgoznak a műhelyek, ahol esettanulmányok feldolgozása, kutatások irányítása, szakmai versenyekre való felkészülés, gyakorlati projektek végzése folyik. Ezáltal a hallgató képes lesz minden szempontból magasabb követelményeknek megfelelni. Az éles szakmai feladatok és a kreatív gondolkodás fejlesztése nagy előnyt jelentenek a munkaerőpiacon. A főiskola erős munkaerő piaci kapcsolatai révén műhelymunkaként jelenleg is egy korház 1 százalékos kampányán dolgoznak élesben a tehetséges diákok.
A főiskola 2010-es felméréséből az derül, ki, hogy a munkáltatók 80 százalékban a gyakorlati tapasztalatokat és a munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákat nézik, és mindössze 20 százalék veszi figyelembe a diplomaszerzés helyét. A BKF-en végzettek 42 száalékának munkát ajánlanak a gyakorlati helyén.
Major Szilvia elmondta, hogy állásinterjún a kreativitás és az érzelmi intelligencia megléte különbözteti meg a kiváló jelentkezőt a jótól. A gyakorlat pedig magabiztos fellépést és önbizalmat ad. - A tehetségműhelyek egy-egy munkahelyet szimulálnak, ahol felelősséget kell vállalni a munkánk minőségéért. Ez az "On the job" képzési forma. Itt mindenki a "saját bőrén" tanul.
A kreatív gondolkodás a XXI. század egyik elengedhetetlen munkamódszerévé válik, ami a szakmai kompetenciák - nyelvtudás, diploma - mellett, azzal együtt segít az érvényesülésben. A kreativitás tanulható, fejleszthető és alkalmazható képesség - vallja a kreatív gondolkodás guruja, Edward de Bono, akinek módszerei bejárták a világot. A felsőoktatásban a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) elsők között valósítja meg azt az elvet, miszerint az erős gyakorlati és szakmai képzés mellett a hallgatóknak az innovatív, hatékony munkavégzés és kreatív gondolkodás módszerét is el kell sajátítaniuk.
"A kreatív gondolkodás elengedhetetlen feltétele a hatékonyságnak, ezért mi ezt szeretnénk fejleszteni a hallgatókban. Az iskola is minden területen kreatív, a tanárok munkamódszerei, a tréningtechnikák és a hallgatókat ösztönző feladatok is nagyban irányulnak erre." - mondja Major Szilvia BKF KarrierCentrumának vezetője.
A főiskola évek óta híres gyakorlatorientált módszereiről. A kreatív gondolkodás fejlesztésére Tehetségműhelyeket hoztak létre 2010 őszén a kiemelkedő hallgatók számára. Javorniczky István a Tehetségműhelyek szakmai felelőse elmondta, hogy maximum tíz, felvételi alapján kiválasztott hallgatóval dolgoznak a műhelyek, ahol esettanulmányok feldolgozása, kutatások irányítása, szakmai versenyekre való felkészülés, gyakorlati projektek végzése folyik. Ezáltal a hallgató képes lesz minden szempontból magasabb követelményeknek megfelelni. Az éles szakmai feladatok és a kreatív gondolkodás fejlesztése nagy előnyt jelentenek a munkaerőpiacon. A főiskola erős munkaerő piaci kapcsolatai révén műhelymunkaként jelenleg is egy korház 1 százalékos kampányán dolgoznak élesben a tehetséges diákok.
A főiskola 2010-es felméréséből az derül, ki, hogy a munkáltatók 80 százalékban a gyakorlati tapasztalatokat és a munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákat nézik, és mindössze 20 százalék veszi figyelembe a diplomaszerzés helyét. A BKF-en végzettek 42 száalékának munkát ajánlanak a gyakorlati helyén.
Major Szilvia elmondta, hogy állásinterjún a kreativitás és az érzelmi intelligencia megléte különbözteti meg a kiváló jelentkezőt a jótól. A gyakorlat pedig magabiztos fellépést és önbizalmat ad. - A tehetségműhelyek egy-egy munkahelyet szimulálnak, ahol felelősséget kell vállalni a munkánk minőségéért. Ez az "On the job" képzési forma. Itt mindenki a "saját bőrén" tanul.
Eseményajánló

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?