Új felvételi eljárás: indulnak a keresztféléves képzések
Hamarosan újabb felsőoktatási felvételi eljárás kezdődik: a februárban induló, úgynevezett keresztféléves képzések felvételi tájékoztatója október 15-én jelenik meg, jelentkezni pedig november 15-ig lehet majd. A mesterképzés iránti érdeklődés szakterületenként nagy különbségeket mutat - írja a Népszabadság.
Egyre nagyobb az érdeklődés a keresztféléves képzések iránt, a jelentkezők zöme a mesterszakokra pályázik. Utóbbiakra a normál felvételi eljárásban még mindig sok hely üresen marad, mert az alapdiplomát csak kevesen szerzik meg időre.
Brenner Koloman, az ELTE bölcsészkarának dékáni megbízottja a Népszabadságnak elmondta, a hagyományos tartalmú szakok már érezhetően kevésbé érdeklik a hallgatókat, így a mesterszakok kínálati palettáját is át kell alakítani az interdiszciplináris képzések irányába.
Sok hallgató úgy gondolja: egy mesterszakos diploma nem adna akkora előnyt számára a munkaerőpiacon, így inkább munkába állnak az alapdiploma megszerzése után. A bolognai rendszer egyik célja éppen az volt, hogy a többciklusú felsőoktatás a nagyobb tömeget fogadja be az alapképzésbe, de a mesterszakra csak a szűkebb elitet, a tehetségesebb hallgatókat engedje tovább.
Brenner Koloman szerint szakterületenként igen eltérő a mesterszakok iránt mutatott érdeklődés. Úgy látja: bizonyos képzésekben, például a természettudományos vagy a műszaki szakokon, valóban vannak problémák, hiszen nagyon kevés az érdeklődő, ám vannak olyan szakok, amelyekért óriási a verseny. Az ELTE BTK kommunikáció mesterszakán meghirdetett 60 helyre például 300-an jelentkeztek tavasszal.
Népszabadság
Brenner Koloman, az ELTE bölcsészkarának dékáni megbízottja a Népszabadságnak elmondta, a hagyományos tartalmú szakok már érezhetően kevésbé érdeklik a hallgatókat, így a mesterszakok kínálati palettáját is át kell alakítani az interdiszciplináris képzések irányába.
Sok hallgató úgy gondolja: egy mesterszakos diploma nem adna akkora előnyt számára a munkaerőpiacon, így inkább munkába állnak az alapdiploma megszerzése után. A bolognai rendszer egyik célja éppen az volt, hogy a többciklusú felsőoktatás a nagyobb tömeget fogadja be az alapképzésbe, de a mesterszakra csak a szűkebb elitet, a tehetségesebb hallgatókat engedje tovább.
Brenner Koloman szerint szakterületenként igen eltérő a mesterszakok iránt mutatott érdeklődés. Úgy látja: bizonyos képzésekben, például a természettudományos vagy a műszaki szakokon, valóban vannak problémák, hiszen nagyon kevés az érdeklődő, ám vannak olyan szakok, amelyekért óriási a verseny. Az ELTE BTK kommunikáció mesterszakán meghirdetett 60 helyre például 300-an jelentkeztek tavasszal.
Népszabadság
Eseményajánló

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?