Válság: legyengült francia szakszervezetek
Erőtlen válaszreakciót sikerült csak kiharcolniuk a gyárbezárásokra a francia érdekvédőknek. Ennek oka a bőkezű juttatásokban, a 35 órás munkahétben és a minimum öthetes fizetett szabadságban keresendő - mutat rá írásában az International Herald Tribune, melyet a Világgazdaság idéz.
"Nem a cégvezetéstől félek, hanem attól, hogy milyen rosszra fordulhat a gazdaság állapota 2009-ben" - idézi a lap Franciaország legnagyobb gyárának, a PSA Peugeot Citroën sochaux-i üzemének egyik munkását.
A szakszervezetek országos szintű széttagoltságát is jól tükrözve a sochaux-i üzem 12 500 dolgozójáért nyolc szakszervezet verseng, ám a tagok aránya még a nyolcszázalékos országos átlagot sem éri el. Ennek okát a lap elsősorban a bőkezű juttatásokban, a 35 órás munkahétben és a minimum öthetes fizetett szabadságban látja. A Peugeot gyárleállásai miatt kényszerszabadságra küldött mintegy 6000 munkás a távolléte alatt is megkapja a teljes fizetését a cég és a szakszervezetek között a túlórák elszámolásáról létrejött megállapodásnak köszönhetően. A beszállítók alkalmazottainak az állam négy hónapig biztosítja fizetésüknek a felét.
Ilyen körülmények között a kisebb tiltakozó megmozdulások csak akkor válthatnának át valódi tömegrendezvényekké, ha sikerülne mozgósítani a közszférát vagy a diákszervezeteket - véli Guy Groux, a párizsi politikatudományi intézet szakszervezeti szakértője. A válság azonban ezt a két társadalmi csoportot kevésbé érinti.
Világgazdaság
A szakszervezetek országos szintű széttagoltságát is jól tükrözve a sochaux-i üzem 12 500 dolgozójáért nyolc szakszervezet verseng, ám a tagok aránya még a nyolcszázalékos országos átlagot sem éri el. Ennek okát a lap elsősorban a bőkezű juttatásokban, a 35 órás munkahétben és a minimum öthetes fizetett szabadságban látja. A Peugeot gyárleállásai miatt kényszerszabadságra küldött mintegy 6000 munkás a távolléte alatt is megkapja a teljes fizetését a cég és a szakszervezetek között a túlórák elszámolásáról létrejött megállapodásnak köszönhetően. A beszállítók alkalmazottainak az állam négy hónapig biztosítja fizetésüknek a felét.
Ilyen körülmények között a kisebb tiltakozó megmozdulások csak akkor válthatnának át valódi tömegrendezvényekké, ha sikerülne mozgósítani a közszférát vagy a diákszervezeteket - véli Guy Groux, a párizsi politikatudományi intézet szakszervezeti szakértője. A válság azonban ezt a két társadalmi csoportot kevésbé érinti.
Világgazdaság
Eseményajánló

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?