2001 óta nem jelentkeztek ilyen kevesen egyetemre Magyarországon
Az adatok szerint van olyan felsőoktatási intézmény, ahol felére csökkent a jelentkezők száma a tavalyi évhez képest.
Idén összesen 91,4 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint tavaly - írja a Népszava, hozzátéve, hogy 2001 óta egyszer sem jelentkeztek olyan kevesen, mint most. A nagyobb intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetemet érintette legkevésbé a visszaesés: a tavalyi 24,7 ezerhez képest idén 24,1 ezren próbálnak bejutni az ELTE valamelyik karára. A Budapesti Műszaki Egyetemre ezerrel, a Budapesti Gazdasági Egyetemre 1500-al, a Pécsi Tudományegyetemre 1600-al, a Szegedi tudományegyetemre 1800-al, a Debreceni Egyetemre pedig háromezerrel kevesebb hallgató jelentkezett idén. A Budapesti Corvinus Egyetemen 33 százalékkal csökkent a jelentkezők száma.
A kisebb egyetemeknek még nagyobb veszteséget jelent a felvételizők számának csökkenése: a Miskolci Egyetemre 21, a Pannon Egyetemre 25 a Kaposvári Egyetemre 31 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint 2019-ben.
„A jelentkezők számának ilyen mértékű csökkenését biztos, hogy nem lehet csak demográfiai okokkal magyarázni” - mondta Nahalka István oktatáskutató. Szerinte tovább növekedhetett a külföldi egyetemre jelentkezők aránya, és csökkenhetett azoknak a száma, akik nem rögtön érettségi után tanulnak tovább. A szakember szerint fontos tényező az állami férőhelyek központi meghatározása is, illetve a hátrányos helyzetű családokban élők egyre nagyobb arányú kiszorulása is az oktatási rendszerből.
Népszava
A kisebb egyetemeknek még nagyobb veszteséget jelent a felvételizők számának csökkenése: a Miskolci Egyetemre 21, a Pannon Egyetemre 25 a Kaposvári Egyetemre 31 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint 2019-ben.
„A jelentkezők számának ilyen mértékű csökkenését biztos, hogy nem lehet csak demográfiai okokkal magyarázni” - mondta Nahalka István oktatáskutató. Szerinte tovább növekedhetett a külföldi egyetemre jelentkezők aránya, és csökkenhetett azoknak a száma, akik nem rögtön érettségi után tanulnak tovább. A szakember szerint fontos tényező az állami férőhelyek központi meghatározása is, illetve a hátrányos helyzetű családokban élők egyre nagyobb arányú kiszorulása is az oktatási rendszerből.
Népszava
Eseményajánló

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?