A minimálbér 30 százalékáig adható juttatásként az új pénztári hozzájárulás
Önsegélyező- és egészségpénztár is létrejöhet már az önkéntes pénztárakat szabályozó törvény alapján, amely a két pénztár szolgáltatásait egyszerre nyújtja. Így a munkáltató ugyanúgy adhat juttatásként hozzájárulást a pénztári befizetéshez, írja Fata László, cafeteria szakértő a Cafeteria Trend magazinban.
Az új pénztártípusra az egészségpénztárra és önsegélyező pénztárra vonatkozó közös szabályt kell használni. Így a 200.000-es kereten belül havonta a minimálbér 30 százalékáig adható a juttatás kedvező adózással.
Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba, egészség- és önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.
Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba, egészség- és önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.
Eseményajánló

Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria TREND alapítója, szerkesztője, aki nem csak az adótörvények oldaláról közelíti meg a béren kívüli juttatásokat.
Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?