A vasárnapi zárva tartás munkajogi összefüggései
Az utóbbi idők egyik legellentmondásosabb, de mindenképpen leghangosabb munkajogi témája a vasárnapi zárva tartást övező félreértések és szabályok.
A kérdést számos jogszabály szabályozza. Ezek:
• a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény
• a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről szóló 53/2015. (III. 17.) Korm. rendelet,
• a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, illetve
• a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény.
A továbbiakban csupán a szabályozás munkajogi-munkaügyi vonatkozásait vizsgáljuk.
Az új szabályozás újraszabja a kereskedelmi vállalkozások vasárnapi foglalkoztatásának kereteit.
Alaphelyzetben a kiskereskedelmi egységek számára a vasárnapi nyitva tartás tiltott, tehát zárva kell maradniuk. Ez alól jelen pillanatban a következő kivételek vannak:
Időbeli kivételek:
• a karácsonyt megelőző Adventi időszak 4 vasárnapja,
• ezen felül az év egy, tetszőlegesen megválasztott vasárnapja,
mely napokon a kiskereskedelmi egységek –előzetes bejelentés után- nyitva lehetnek.
Az időbeli kivételeken kívül kedvezményeket állapít meg a törvény a következő üzletekre:
• a kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő
• az újságot árusító
• a virágot árusító, illetve
• profil megkötés nélkül a 200 m2 alatti alapterületű üzletekre.
Azonban valamennyi esetben vasárnap csak az üzlet – legalább 1/5-öd részben- tulajdonosa, vagy annak segítő családtagja folytathat kereskedelmi tevékenységet.
E vonatkozásban „segítő családtag” lehet:
• a házastárs
• az egyeneságbeli rokon (déd- és nagyszülő vagy unoka, dédunoka)
• az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
• az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő
• és a testvér.
A fentieken túl egyéb kereskedelmi személyzet a boltban nem foglalkoztatható. A törvény azonban nem tiltja az árufeltöltők illetve egyéb, az értékesítésben közvetlenül közre nem működő kisegítő- illetve háttérszemélyzet foglalkoztatását.
A jövőben 100 százalék vasárnapi pótlékot kell fizetni minden kiskereskedelmi üzletben vasárnap, bármilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után, tehát:
• a zárva tartás alól mentesített üzletekben vasárnap,
• a zárva tartás alól nem mentesített üzletekben vasárnapi zárva tartás alatt háttérmunkával,
• a zárva tartás alól nem mentesített üzletekben a négy adventi és egy szabadon választott vasárnap nyitva tartás alatt bármilyen munkakörben
• foglalkoztatott munkavállalók számára.
Mindent összefoglalva:
• A „kiskereskedelmi üzlet” fogalmát kiterjesztőleg kell értelmezni, tehát vegyes ügyfélkör esetén az üzletet kiskereskedelminek kell tekinteni.
• A törvény csak a kiskereskedelmi üzletek nyitva tartását szorítja keretek közé, tehát az üzletek vasárnap vevőt nem szolgálhatnak ki.
• Azonban a kiskereskedelmi üzletek háttérműködését (leltározás, árufeltöltés, polcrendezés, egyéb tevékenységek) a törvény nem szabályozza, az ilyen tevékenységek korlátozás nélkül folytathatók vasárnap is.
• A kiskereskedelmi üzletben vasárnap kereskedelmi tevékenységet csak tulajdonos, és annak közeli hozzátartozója folytathat, de az előbbiekben részletezett háttértevékenységeket például már alkalmazott is végezheti.
• A kiskereskedelmi üzletekben vasárnap bármilyen céllal foglalkoztatott munkavállaló számára 100 százalék bérpótlékot kell fizetni.
Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó
euJOBS
• a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény
• a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről szóló 53/2015. (III. 17.) Korm. rendelet,
• a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, illetve
• a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény.
A továbbiakban csupán a szabályozás munkajogi-munkaügyi vonatkozásait vizsgáljuk.
Az új szabályozás újraszabja a kereskedelmi vállalkozások vasárnapi foglalkoztatásának kereteit.
Alaphelyzetben a kiskereskedelmi egységek számára a vasárnapi nyitva tartás tiltott, tehát zárva kell maradniuk. Ez alól jelen pillanatban a következő kivételek vannak:
Időbeli kivételek:
• a karácsonyt megelőző Adventi időszak 4 vasárnapja,
• ezen felül az év egy, tetszőlegesen megválasztott vasárnapja,
mely napokon a kiskereskedelmi egységek –előzetes bejelentés után- nyitva lehetnek.
Az időbeli kivételeken kívül kedvezményeket állapít meg a törvény a következő üzletekre:
• a kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő
• az újságot árusító
• a virágot árusító, illetve
• profil megkötés nélkül a 200 m2 alatti alapterületű üzletekre.
Azonban valamennyi esetben vasárnap csak az üzlet – legalább 1/5-öd részben- tulajdonosa, vagy annak segítő családtagja folytathat kereskedelmi tevékenységet.
E vonatkozásban „segítő családtag” lehet:
• a házastárs
• az egyeneságbeli rokon (déd- és nagyszülő vagy unoka, dédunoka)
• az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
• az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő
• és a testvér.
A fentieken túl egyéb kereskedelmi személyzet a boltban nem foglalkoztatható. A törvény azonban nem tiltja az árufeltöltők illetve egyéb, az értékesítésben közvetlenül közre nem működő kisegítő- illetve háttérszemélyzet foglalkoztatását.
A jövőben 100 százalék vasárnapi pótlékot kell fizetni minden kiskereskedelmi üzletben vasárnap, bármilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után, tehát:
• a zárva tartás alól mentesített üzletekben vasárnap,
• a zárva tartás alól nem mentesített üzletekben vasárnapi zárva tartás alatt háttérmunkával,
• a zárva tartás alól nem mentesített üzletekben a négy adventi és egy szabadon választott vasárnap nyitva tartás alatt bármilyen munkakörben
• foglalkoztatott munkavállalók számára.
Mindent összefoglalva:
• A „kiskereskedelmi üzlet” fogalmát kiterjesztőleg kell értelmezni, tehát vegyes ügyfélkör esetén az üzletet kiskereskedelminek kell tekinteni.
• A törvény csak a kiskereskedelmi üzletek nyitva tartását szorítja keretek közé, tehát az üzletek vasárnap vevőt nem szolgálhatnak ki.
• Azonban a kiskereskedelmi üzletek háttérműködését (leltározás, árufeltöltés, polcrendezés, egyéb tevékenységek) a törvény nem szabályozza, az ilyen tevékenységek korlátozás nélkül folytathatók vasárnap is.
• A kiskereskedelmi üzletben vasárnap kereskedelmi tevékenységet csak tulajdonos, és annak közeli hozzátartozója folytathat, de az előbbiekben részletezett háttértevékenységeket például már alkalmazott is végezheti.
• A kiskereskedelmi üzletekben vasárnap bármilyen céllal foglalkoztatott munkavállaló számára 100 százalék bérpótlékot kell fizetni.
Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó
euJOBS
Eseményajánló

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?