Csökkent a zsebbe adott pénz, a fizetés pedig nem nőtt

Egy magyarországi acélipari kkv példáját hozza a lap, ahol a dolgozók minimálbéren vannak bejelentve, a bérük másik felét pedig feketén, zsebbe kapják a dolgozót. Öt éve egyáltalán nem volt béremelés, most pedig a minimálbéremelés miatt nemhogy nem nőtt, de csökkent a fizetésük, mert a tulajdonos szerint többe kerülnek, így zsebbe is kevesebbet kapnak.

Ez a "megoldás" az 5-10 fős mikrovállalkozásokra jellemző, az autóiparban, a műanyag- és fémmegmunkálásban aktív, rendszerint apró alkatrészeket gyártó és a kis furgonokat üzemeltető fuvarozó cégeknél egyaránt, hívta fel a figyelmet egy friss körkép alapján László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Ezt a "szürke zónát" már nagyon régen nem mérték fel, így a KSH béremelkedésről szóló kimutatásai is torzíthatnak. A 2009-es utolsó adóeltitkolásról készült kutatás szerint egyes területeken a szokásosnál elterjedtebb a fiktív minimálbéres foglalkoztatás: az építőipari dolgozók, a vagyonvédelmi alkalmazottak, a vendéglátóipari dolgozók, a felsőfokú kulturális szakmák és a javítók-szerelők, illetve ide sorolhatóak még a kisboltok eladói is. Akkori becslések alapján a minimálbéresek közel fele csalhatott így az adóval. Friss adatok nincsenek, de Zsiday Viktor, a Plotinus Holding Nyrt. elnöke szerint gyanúsan magas a minimálbéren foglalkoztatottak száma.

A BDO Magyarország Kft. szakemberének becslése szerint a minimálbér utáni zsebbe fizetést a magyar munkavállalók 60-70 százalékát foglalkoztató kkv-k akár 60-65 százaléka is alkalmazhatja. Míg a feketén foglakoztatást, addig ezt a szürke zónát nehéz bizonyítani.

Napi.hu