Munkakultúrák ütközése - erről szól az Amerikai gyáregység
Oscar-díjat nyert az Amerikai gyáregység című dokumentumfilm, amelyet Michelle és Barack Obama produkciós cége készített. A filmben egy kínai milliárdos újraéleszt egy korábban bezárt General Motors üzemet, és 2000 amerikai fizikai dolgozónak ad munkát. Azonban a megváltozott elvárásokhoz és a modern technológiához való alkalmazkodás nem megy könnyen.
A film készítői, Julia Reichert és Steven Bognar már a General Motors üzem bezárásáról és annak következményeiről is készítettek egy dokumentumfilmet még 2010-ben. Így folyamatában látták és rögzítették, hogy milyen hatással volt a közösségre és az egyéni sorsokra egyaránt a daytoni üzem bezárása. Sokan közülük akkor elvesztették nem csak a munkájukat, hanem ennek következtében az otthonukat is.
A kínai befektető, az autóüvegeket gyártó Fuyao cég nyitotta újra a gyárat, és hozott újra reményt a környékbelieknek, hiszen a korábban bezárt GM gyár volt alkalmazottai közül toboroztak.
Azonban a kínai tulajdonos elvárásai, a munkatempó más lett, a fizetés is kevesebb, mint korábban, amihez az amerikai munkásoknak alkalmazkodnia kellett. Ahogy az üzemben dolgozó kínai munkaerőnek sem egyszerű a helyzete, nekik is tanulniuk kell az amerikai kultúrát. Ugyanakkor számukra az Egyesült Államokban megkeresett bér Kínában biztos jövő megteremtésének lehetőségét vetíti elő.
Julia Reichert, egy az NPR-nak adott interjúban elmondta, hogy míg egy amerikai munkás megkérdőjelezheti a feljebbvalója utasítását, lehet akár jobb ötelete, ez Kínában nem nagyon történhet meg. Kínában a munkások akár 12 órákat dolgoznak, heti hat napon, amiért persze ők sem boldogok. Azonban ez az elmúlt emberöltő rohamos kínai fejlődésének az ára. És annak ellenére büszkék a cégükre, az országukra, hogy sokan lehet, hogy egy évben egyszer látják Kínában maradt családjukat.
A hozzászólások és az értékelések, és nem utolsó sorban az Oscar-díj is arról tanúskodnak, hogy érdekes, maradandó élményt nyújtó film készült, amit a Netflixen lehet megnézni.
A kínai befektető, az autóüvegeket gyártó Fuyao cég nyitotta újra a gyárat, és hozott újra reményt a környékbelieknek, hiszen a korábban bezárt GM gyár volt alkalmazottai közül toboroztak.
Azonban a kínai tulajdonos elvárásai, a munkatempó más lett, a fizetés is kevesebb, mint korábban, amihez az amerikai munkásoknak alkalmazkodnia kellett. Ahogy az üzemben dolgozó kínai munkaerőnek sem egyszerű a helyzete, nekik is tanulniuk kell az amerikai kultúrát. Ugyanakkor számukra az Egyesült Államokban megkeresett bér Kínában biztos jövő megteremtésének lehetőségét vetíti elő.
Julia Reichert, egy az NPR-nak adott interjúban elmondta, hogy míg egy amerikai munkás megkérdőjelezheti a feljebbvalója utasítását, lehet akár jobb ötelete, ez Kínában nem nagyon történhet meg. Kínában a munkások akár 12 órákat dolgoznak, heti hat napon, amiért persze ők sem boldogok. Azonban ez az elmúlt emberöltő rohamos kínai fejlődésének az ára. És annak ellenére büszkék a cégükre, az országukra, hogy sokan lehet, hogy egy évben egyszer látják Kínában maradt családjukat.
A hozzászólások és az értékelések, és nem utolsó sorban az Oscar-díj is arról tanúskodnak, hogy érdekes, maradandó élményt nyújtó film készült, amit a Netflixen lehet megnézni.
Eseményajánló

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?