Munkaügyi törvénycsomag: jobban vagy rosszabbul járnak a munkavállalók?
Nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy rosszabbul, vagy jobban járnak a munkavállalók a hétfőn elfogadott munkaügyi törvénycsomagban foglalt változásokkal - mondta el a Népszabadságnak Czeglédy Edina ügyvéd, a Noerr & Társai Iroda munkaügyi szakjogásza.
A szabadságok felhasználásában rugalmasabbak lettek a szabályok, amely vélhetően kedvező a munkavállalóknak - mondja a szakjogász. A munkaügyi bírságok kiszabása szigorodott, ugyanakkor egyszerűsödött is. Változik a próbaidő hossza, ez a megoldás a munkaadóknak jó, hiszen ennyi idő alatt kiderül, hogy a felvett munkaerő alkalmas-e arra, amit csinál. Ugyanakkor visszaélésekre is lehetőséget ad. A túlóradíj esetében sem a munkavállaló élvezi a változások hozadékát. A jövőben erről a munkaadó dönthet egyoldalúan - mondta el a Népszabadságnak Czeglédy Edina.
A visszatérő kismamáknak lehetőségük lesz rá, hogy a nekik járó szabadság helyett inkább pénzt kérjenek, azaz rögtön a visszatérésük első napján, a rendes fizetésükért kezdjenek dolgozni, ugyanakkor pluszpénzhez jutnak a kifizetett szabadságok révén. Előre kell jelezni a visszatérést, s nem lehet csak úgy megjelenni a munkahelyen. Ha hat hónapnál rövidebb ideig volt otthon a kismama, akkor a munkába állás előtt 30 nappal, ha fél évnél tovább volt fizetés nélküli szabadságon, akkor 60 nappal előbb szólnia kell. Aki ezt elmulasztja, azt 60 napig nem köteles foglalkoztatni a munkaadó.
Összességében tehát, lehet, hogy rugalmasabbá válik a foglalkoztatás, de ahhoz sem fér kétség, hogy az új szabályok alapvetően nem a munkavállalókat védik.
Népszabadság
A visszatérő kismamáknak lehetőségük lesz rá, hogy a nekik járó szabadság helyett inkább pénzt kérjenek, azaz rögtön a visszatérésük első napján, a rendes fizetésükért kezdjenek dolgozni, ugyanakkor pluszpénzhez jutnak a kifizetett szabadságok révén. Előre kell jelezni a visszatérést, s nem lehet csak úgy megjelenni a munkahelyen. Ha hat hónapnál rövidebb ideig volt otthon a kismama, akkor a munkába állás előtt 30 nappal, ha fél évnél tovább volt fizetés nélküli szabadságon, akkor 60 nappal előbb szólnia kell. Aki ezt elmulasztja, azt 60 napig nem köteles foglalkoztatni a munkaadó.
Összességében tehát, lehet, hogy rugalmasabbá válik a foglalkoztatás, de ahhoz sem fér kétség, hogy az új szabályok alapvetően nem a munkavállalókat védik.
Népszabadság
Eseményajánló

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?