Nem hatékony megoldás a cafeteria-keret eltörlése
Az OECD nemrégiben elfogadott egy irányelvet, amely szerint a nyugdíjba vonulást megelőző átlagjövedelem 70 százalékának megfelelő havi bevételre lenne szüksége minden nyugdíjba vonulónak. Ehhez képest Magyarországon a 2011 és 2051 között nyugdíjba vonulók esetében az így kalkulált szükséges anyagiak és a jelenleg számukra várható nyugdíjösszegek közötti különbözet éves szinten átlagosan 532 ezer forint az Aviva felmérése szerint.
A számok mégis azt mutatják, hogy az utóbbi időben a gazdálkodási nehézségeket egyes cégek, intézmények gazdasági vezetése éppen a cafeteria-juttatások megvonásával kívánja megoldani. A PSZÁF honlapján márciusban megjelent adatsor szerint a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes nyugdíjkasszákba érkező befizetések és az egészségpénztári befizetések esetében is csökkent.
Bár ez utóbbinál csekély mértékű a visszaesés, a nyugdíjkasszáknál az évek óta tartó tendencia 2010-ben felerősödött. Úgy tűnik, a komoly nehézségekkel küzdő hazai vállalatok ezen spórolnak: míg 2009-ben a foglalkoztatói befizetés meghaladta az 57 milliárd forintot, 2010-ben viszont már a 46 milliárdot sem érte el. A juttatás megszüntetésére valószínűleg a kisebb cégeknél nagyobb arányban került sor. A GfK Hungária Piackutató Intézet 2010-ben közzétett "Biztosításpiaci adatszolgáltatás" című tanulmánya szerint a 200 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező háztartásban élők 19 százaléka önkéntes nyugdíjpénztári tag, a 100 ezer forint alatti jövedelmű háztartásban élőknek viszont már csak 9 százaléka, vagyis a magasabb fix kereseteket nyújtó nagyobb vállalatok inkább keresik az ilyen megoldást.
Ha a munkáltatói hozzájáruláson felül a dolgozó is befizet az egészségpénztári számlájára vagy az önkéntes nyugdíjpénztárba, az egyéni tagdíjak 20 százaléka - de legfeljebb 100 ezer forint, illetve ha valaki mindkét önkéntes ágba fizet, akkor a plafon 120 ezer forint - adókedvezményként jóváírható.
Tapasztalatok szerint a nehéz helyzetbe került vállalkozások dolgozói sokkal jobban tolerálják a jövedelemcsökkenést, és nagyobb odaadással végzik munkájukat a cég túlélése érdekében, ha azt látják, a cégvezetés mindent elkövet annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat minél hatékonyabban felhasználva minimalizálja a munkavállalók anyagi áldozatait. A cafeteria-keret eltörlése biztos, hogy nem a leghatékonyabb módja a pénzügyi helyzet javításának. Az önkéntes egészség- vagy nyugdíjpénztári tagságot mindenképpen érdemes preferálni, különösen, ha korábban is volt.

Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria TREND alapítója, szerkesztője, aki nem csak az adótörvények oldaláról közelíti meg a béren kívüli juttatásokat.
Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?