Nincs elég eladó, jöhet a túlóra
A kereskedelemben még mindig nagy a munkaerőhiány, amit túlórákkal próbálnak ellensúlyozni a munkáltatók. Pedig a túlóráztatás drágább, mint új munkaerőt felvenni. A legtöbb túlórát az élelmiszerboltokban kell elvállalni - írja a blokkk.com.
A lap arról számol be, hogy 2018 első négy hónapjában emelkedett a túlóraszám a boltokban, közel tizedével. Ha a munkavállalónak nem tetszik a túlóráztatás tovább áll, bár szinte nincs olyan bolt, ahol ne kellene plusz órákat elvállalni. Alternatíva lehet a külföldi munkavállalás, vagy egy másik ágazatban való elhelyezkedés, de a legtöbben inkább maradnak, még ha elégedetlenek is.
Már nem csak a multiknál, hanem a kis-és középvállalkozóknál is jellemző a túlóra. Az elmúlt 5 évben nőtt a túlórák száma, 2016-ban volt a csúcson, amikor 5,7 millió órát túlóráztak az eladók. Ezután egy kicsit csökkent a túlórák száma, hiszen a magasabb minimálbér és a béremelések miatt nem futotta túlóradíjra. De így is 2017-ben 5,3 millió órát dolgoztak pluszban az eladók.
2017-ben 195 ezren dolgoztak boltos kiskereskedelemben, ebből 86 ezren élelmiszerboltokban. A túlórák kétharmadát az élelmiszerboltokban dolgozzák le.
A munkáltatók nem érdekeltek a túlóráztatásban, hiszen drágább mint új munkaerőt felvenni, kényszerből választják ezt a megoldást. Túlóráztatás esetén fő szabály, hogy egy dolgozó maximum 250 órát vállalhat pluszban, kollektív szerződés esetén háromszázat. Túlóra esetén 50 százalékos bérpótlék jár, vagy ugyanannyi szabadidő.
Fotó Pixabay
blokkk.com
Már nem csak a multiknál, hanem a kis-és középvállalkozóknál is jellemző a túlóra. Az elmúlt 5 évben nőtt a túlórák száma, 2016-ban volt a csúcson, amikor 5,7 millió órát túlóráztak az eladók. Ezután egy kicsit csökkent a túlórák száma, hiszen a magasabb minimálbér és a béremelések miatt nem futotta túlóradíjra. De így is 2017-ben 5,3 millió órát dolgoztak pluszban az eladók.
2017-ben 195 ezren dolgoztak boltos kiskereskedelemben, ebből 86 ezren élelmiszerboltokban. A túlórák kétharmadát az élelmiszerboltokban dolgozzák le.
A munkáltatók nem érdekeltek a túlóráztatásban, hiszen drágább mint új munkaerőt felvenni, kényszerből választják ezt a megoldást. Túlóráztatás esetén fő szabály, hogy egy dolgozó maximum 250 órát vállalhat pluszban, kollektív szerződés esetén háromszázat. Túlóra esetén 50 százalékos bérpótlék jár, vagy ugyanannyi szabadidő.
Fotó Pixabay
blokkk.com
Eseményajánló

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?