Olcsóbb a SZÉP-kártyás juttatás, ha harmadik országbeli vendégmunkásnak adja a munkaadó

Melyek a leggyakoribb tévhitek a vállalati szférában a harmadik országbeliek foglalkoztatásával kapcsolatban?
A leggyakrabban előforduló hiba az, hogy a Magyarországra érkező, nem EGT (Európai Gazdasági Térség - a szerk.) állampolgár személyeket a magyar vállalkozások azonnal elkezdik foglalkoztatni. Sokszor a harmadik állambeliek jogszerűen beléphetnek hazánkba - például, mert nem kell vízum a beutazáshoz. De ez nem jelenti azt, hogy munkát is végezhetnek jogszerűen. Addig, amíg az érintettek nem rendelkeznek a munkavállalásra és a tartózkodásra jogosító összevont engedéllyel, nem kezdhetik el a munkát. Így előfordulhat, hogy a már Magyarországon tartózkodó munkaerő két hónapig nem vehető igénybe. Ezért célszerű a magyar munkáltatónak előzetesen gondoskodnia a megfelelő engedélyekről.  

Mit nézzen meg egy vállalkozó, ha egy külföldi ország és Magyarország viszonylatában szeretne tájékozódni?
Ha a munkavállalót helyi munkaszerződéssel foglalkoztatják, akkor alapvetően a magyar adó- és járulékszabályokat kell alkalmazni. Azonban sokszor egy vállalatcsoporton belül helyezik át a munkavállalót Magyarországra. Ilyen esetekben viszonylag könnyű elérni azt, hogy Magyarországon csak személyi jövedelemadót kelljen fizetni, és a járulékok a külföldi államban merüljenek fel. Mivel Magyarországon nincs felső korlátja a járulék és szociális hozzájárulási adó terheknek, ez a megközelítés gyakran adómegtakarítást eredményezhet az érintetteknek.  

Mondjon néhány büntetési tételt, ha valaki hibázik adóbefizetésben, levonásban?
Ezzel kapcsolatban visszautalnék arra, hogy a Magyarországon tartózkodó, de még munkavállalási engedéllyel nem rendelkező személyeket a cégek gyakran elkezdik alkalmazni. Ebben az esetben a cégek bajban vannak, vagy az idegenrendészeti vagy az adóhatóságnál lesz kockázatuk attól függően, hogy a munkavállaló foglalkoztatását bejelentik-e.

Mindenesetre a NAV jellemzően a be nem fizetett adó 50%-ának, adócsalás esetén 200%-ának megfelelő adóbírságot szabhat ki. Ezt az adóhatóság mérsékelheti, és mérsékelni is szokta, ha a mulasztás nem vagy kevéssé felróható az adózónak. Komplex, nehezen érthető esetekben a NAV jellemzően megértően, “adózóbarát” módon szokott eljárni.

Történt-e lényeges változás akár egy-egy ország tekintetében?
Magyarország és India, Japán, Dél-Korea és Törökország között van szociális tárgyú nemzetközi egyezmény. Ennek következtében ezekből az országokból érkező munkavállalók számíthatnak rá, hogy öregkorukban Magyarországról is fognak arányos nyugdíjat kapni. Ezzel szemben, például egy Indonéziából érkező munkavállaló esetében az érintetteknek legalább 15 éven keresztül kell Magyarországon - és más EGT államokban - dolgoznia ahhoz, hogy nyugdíjra váljon jogosulttá.

Mi az, amit a konferencián az elődásában érinteni fog? Kiemelne egy érdekességet?
A harmadik állambeliek esetében a nem pénzbeli juttatások olcsóbban biztosíthatóak, mint a magyar munkavállalók esetében. Például, ha ezek a munkavállalók kapnak Szép-kártya juttatást, akkor azután szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nem fog felmerülni - azaz 13%-al olcsóbb lesz egy ilyen juttatás, mint a magyar lakcímmel rendelkező foglalkoztatottak esetében.

A nyitóképen Honyek Péter