Oszd meg - és megsokszorozódik!
Mesélik, hogy amikor hajdan Karinthy Frigyes és Hatvany Lajos együtt indultak el egy kávéházból, Hatvany báró egy tízpengős bankót nyomott a pincér kezébe, és ezt mondta neki: osszák el! Karinthy jóval kisebb értékű pénzérmét vett elő, a főúr kezébe nyomta, és így szólt: szorozzák meg! A közösségi médiában terjedő szellemes megállapítás szerint az Ubernek, a világ legnagyobb taxi társaságának nincsenek autói. A Facebook, a világ legnépszerűbb médiuma nem állít elő tartalmat. Az Alibabának, a világ legnagyobb kereskedőházának nincsen raktára. Az Airbnb-nek, a világ legnagyobb szállásadójának nincsenek ingatlanai. Bár eladott az Apple 200 millió okos telefont és tabletet, nincs gyár a tulajdonukban. A Whatsappnak napi 3 milliárd üzenet mellett sincs szüksége szerverekre.
A hajdani kávéházi viccen túl: a megosztás jóval nagyobb értéket képvisel, mint valaha gondoltuk volna, a személyes kapcsolatoktól a network-terjesztéseken át a globális trendek létrehozásáig. A megosztás egyre fontosabb szerepet kap a kommunikációban is: egyre több felületen van módunk dolgokat megosztani másokkal.

A világpiaci trendeket befolyásoló médiaszereplők – például: Guardian – diagnózisa alapján napjaink meghatározó változásainak fő katalizátorai az IT, a munka új formái és a sharing economy. Még eltart ugyan egy darabig, mire a régi formációk átalakulnak, de nem árt utópisztikusnak lenni. A kapitalizmus folyamatában a technológia új utat hozott létre. Olyasmi fogja a jelenlegi modelleket átalakítani, új értékek és viselkedésminták mentén újraformálni a gazdaságot, ami még alig látható, de annál dinamikusabb.
Az IT az elmúlt negyedszázad során elmosta a határokat munka és szabadidő között. Az információ csökkenti a piac árakat formáló képességét: a piac a hiányra épít, ezzel szemben az információ bőségesen áll rendelkezésünkre. A rendszer védelmi mechanizmusa a monopóliumok formálása, technológiai óriásoké, ám az információ privatizálása szemben áll az emberek egyik legalapvetőbb szükségletével, az eszmék, ötletek szabad használatával. Mindeközben spontán módon emelkedik az együttműködés a termelésben: olyan javak, szolgáltatások, szervezetek jönnek létre, amelyek függetlenek a piactól.
A világ legnagyobb információs terméke – a Wikipédia – önkéntesek munkája által jön létre, és a reklámpiacot mintegy évi 3 milliárd dollártól fosztja meg.
Az új gazdaságot akkor találjuk meg, ha keressük: a mainstream közgazdászok még nem számítják gazdasági tevékenységnek. Az új gazdaság önkéntesei szabadidőben, hálózati tevékenységben (networked activity) és ingyenes dolgokban kereskednek. Ez a szál sokak szemében még vékonyka, nem hivatalosnak, sőt veszélyesnek is tűnik ahhoz, hogy teljes globális rendszert építsenek rá. Azonban nem feledhetjük, hogy egykor a pénzre is így tekintettek. A tulajdonlásnak, a kölcsönzésnek, a szerződéseknek új formái születnek: az utóbbi évtizedben új gazdasági szubkultúra jelent meg – a sharing economy. Terjedése, erősödése arra ösztönöz, hogy megváltoztassuk gondolkodásunkat.
A HH BMC a sharing economy iparágában működik, megalakulása óta a Hammel & Hochreiter szervezete lapos, mivel interim menedzser szolgáltatóként nem alkalmazza, hanem projektekre szerződteti az erőforrásokat, és az éppen szabad kapacitású senior erőforrásokkal működik a központi szervezet is. A Hammel & Hochreiter bár nem alkalmazza menedzserek tucatjait, de ügyfelei számára menedzserek százaiból tud azonnal, a legváltozatosabb vállalati helyzetekhez illesztve megoldást kínálni, erőforrást, tudást, tapasztalatot pótolni, bármilyen cégkultúrában, iparágban, illetve funkcionális területen.
Virágh Rajmund, Fejős Péter és Kristóf Györgyi

A világpiaci trendeket befolyásoló médiaszereplők – például: Guardian – diagnózisa alapján napjaink meghatározó változásainak fő katalizátorai az IT, a munka új formái és a sharing economy. Még eltart ugyan egy darabig, mire a régi formációk átalakulnak, de nem árt utópisztikusnak lenni. A kapitalizmus folyamatában a technológia új utat hozott létre. Olyasmi fogja a jelenlegi modelleket átalakítani, új értékek és viselkedésminták mentén újraformálni a gazdaságot, ami még alig látható, de annál dinamikusabb.
Az IT az elmúlt negyedszázad során elmosta a határokat munka és szabadidő között. Az információ csökkenti a piac árakat formáló képességét: a piac a hiányra épít, ezzel szemben az információ bőségesen áll rendelkezésünkre. A rendszer védelmi mechanizmusa a monopóliumok formálása, technológiai óriásoké, ám az információ privatizálása szemben áll az emberek egyik legalapvetőbb szükségletével, az eszmék, ötletek szabad használatával. Mindeközben spontán módon emelkedik az együttműködés a termelésben: olyan javak, szolgáltatások, szervezetek jönnek létre, amelyek függetlenek a piactól.
A világ legnagyobb információs terméke – a Wikipédia – önkéntesek munkája által jön létre, és a reklámpiacot mintegy évi 3 milliárd dollártól fosztja meg.
Az új gazdaságot akkor találjuk meg, ha keressük: a mainstream közgazdászok még nem számítják gazdasági tevékenységnek. Az új gazdaság önkéntesei szabadidőben, hálózati tevékenységben (networked activity) és ingyenes dolgokban kereskednek. Ez a szál sokak szemében még vékonyka, nem hivatalosnak, sőt veszélyesnek is tűnik ahhoz, hogy teljes globális rendszert építsenek rá. Azonban nem feledhetjük, hogy egykor a pénzre is így tekintettek. A tulajdonlásnak, a kölcsönzésnek, a szerződéseknek új formái születnek: az utóbbi évtizedben új gazdasági szubkultúra jelent meg – a sharing economy. Terjedése, erősödése arra ösztönöz, hogy megváltoztassuk gondolkodásunkat.
A HH BMC a sharing economy iparágában működik, megalakulása óta a Hammel & Hochreiter szervezete lapos, mivel interim menedzser szolgáltatóként nem alkalmazza, hanem projektekre szerződteti az erőforrásokat, és az éppen szabad kapacitású senior erőforrásokkal működik a központi szervezet is. A Hammel & Hochreiter bár nem alkalmazza menedzserek tucatjait, de ügyfelei számára menedzserek százaiból tud azonnal, a legváltozatosabb vállalati helyzetekhez illesztve megoldást kínálni, erőforrást, tudást, tapasztalatot pótolni, bármilyen cégkultúrában, iparágban, illetve funkcionális területen.
Virágh Rajmund, Fejős Péter és Kristóf Györgyi
Eseményajánló

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?