A Z generáció a videojátékokból tanul angolul
A videojátékoknak legtöbbször a negatív hatásairól hallani, pedig számos készséget is fejleszthetnek. Egy 8000 fős felmérésből kiderült, hogy az idegennyelv-tudás, a reakcióidő és a logika is fejlődhet a játék során.
A megkérdezett játékosok úgy érzik, hogy
derült ki a Chio Mozdulj Gamer Mozgalom és a JátékosLét Kutatóközpont 8000 fő részvételével készült kutatásának eredményeiből.
„Gyakorlatilag a nulláról indulva, tanulás nélkül kerültem be a legjobb 20 közé az angol OKTV-n. Ezt nagyrészt a játékoknak köszönhetem, persze a szüleim és a testvérem is segítettek kicsit” - írta a kutatás egyik anonim résztvevője. A válaszadók életkora jellemzően 14-26 év között volt, ami lefedi az úgynevezett Z generációt.
A játék lehetne a megoldás az oktatásban is
A nemzetközi tanulmányi felmérések eredményei és a munkaerőpiaci visszajelzések mind azt mutatják, hogy a hagyományos intézményi struktúrák nem tudnak mit kezdeni az interneten nevelkedett Z generációval. A '90 után születettek ugyanis hozzászoktak a digitális ingerekhez, a gyors információáramláshoz és a pozitív visszajelzésekhez, így nehezebb lekötni a figyelmüket a tradicionális oktatási eszközökkel.
„A játékok által fejleszthető képességek, mint a problémamegoldás és a csapatmunka, fontosak a munkaerőpiacon és az élet egyéb területein is. Nem lenne nehéz beépíteni az oktatásba is azokat a mechanizmusokat, amelyek miatt a játékok kihívást és sikerélményt jelentenek a fiataloknak. A gamifikációt, vagyis a játékosítás módszertanát számos cég sikerrel alkalmazza a munkatársak motiválására - ideje lenne, hogy az iskolában is elkezdjük használni” - mondta Damsa Andrei, a JátékosLét Kutatóközpont munkatársa, a kutatás szakmai vezetője.
- 83%-uk idegennyelv-tudása fejlődött
- 72% - a reflexek és reakcióidő javulását érzékelte
- 65% - logika, taktika és stratégiai érzék fejlődését
- 60% - csapatmunka, együttműködés készségének erősítését
- 53% - a problémamegoldó képesség javulását,
derült ki a Chio Mozdulj Gamer Mozgalom és a JátékosLét Kutatóközpont 8000 fő részvételével készült kutatásának eredményeiből.
„Gyakorlatilag a nulláról indulva, tanulás nélkül kerültem be a legjobb 20 közé az angol OKTV-n. Ezt nagyrészt a játékoknak köszönhetem, persze a szüleim és a testvérem is segítettek kicsit” - írta a kutatás egyik anonim résztvevője. A válaszadók életkora jellemzően 14-26 év között volt, ami lefedi az úgynevezett Z generációt.
A játék lehetne a megoldás az oktatásban is
A nemzetközi tanulmányi felmérések eredményei és a munkaerőpiaci visszajelzések mind azt mutatják, hogy a hagyományos intézményi struktúrák nem tudnak mit kezdeni az interneten nevelkedett Z generációval. A '90 után születettek ugyanis hozzászoktak a digitális ingerekhez, a gyors információáramláshoz és a pozitív visszajelzésekhez, így nehezebb lekötni a figyelmüket a tradicionális oktatási eszközökkel.
„A játékok által fejleszthető képességek, mint a problémamegoldás és a csapatmunka, fontosak a munkaerőpiacon és az élet egyéb területein is. Nem lenne nehéz beépíteni az oktatásba is azokat a mechanizmusokat, amelyek miatt a játékok kihívást és sikerélményt jelentenek a fiataloknak. A gamifikációt, vagyis a játékosítás módszertanát számos cég sikerrel alkalmazza a munkatársak motiválására - ideje lenne, hogy az iskolában is elkezdjük használni” - mondta Damsa Andrei, a JátékosLét Kutatóközpont munkatársa, a kutatás szakmai vezetője.
Eseményajánló

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?