Miért éri meg nem diszkriminálni

A kutatásokból az derült ki, hogy a nemzeti iparági átlagokhoz képest (az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Latin-Amerikában zajlottak a vizsgálatok) a nemek szempontjából leginkább kiegyensúlyozott vállalatok 15%-al jobban teljesítettek, míg az etnikailag legsokszínűbb vállalatok 35%-al hoztak nagyobb bevételt, mint legkevésbé nyitott társaik, mondta el Oliver Munn, a McKinsey partnere.

Ezek a cégek kreatívabbak, jobb döntéseket hoznak, szélesebb ügyfélkört tudnak megszólítani, és a dolgozók is elégedettebbek. A konferencia résztvevői számos alkalommal hangsúlyozták, hogy a vállalatok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne tükrözzék azt az összetételt, amilyen a környezet, a populáció, ahol működnek, hiszen akkor tudják hitelesen megszólítani a vásárlóikat, az ügyfeleiket.

Míg a magyar munkavállalók több mint fele találkozott már valamilyen diszkriminációval a munkahelyén, addig a mai diákok többsége (83%) szívesebben dolgozna olyan munkahelyen, ahol a munkatársakat kizárólag tetteik és teljesítményük alapján ítélik meg, nem pedig az életkoruk, nemük, szexuális orientációjuk vagy etnikai hovatartozásuk alapján.

A konferenciába videotelefonon keresztül bekapcsolódó Laszlo Bock, a Google senior tanácsadója, korábbi HR vezetője szerint ehhez kezelni kell a tudat alatti előítéleteket, amelyeket mindenki óhatatlanul hordoz, ki kell alakítani egy új nyelvezetet a téma körül - ahol a kirekesztő, diszkriminatív megszólalások nem kapnak helyet -, amely aztán a viselkedésre is hatással van. Mint Laszlo Bock megjegyezte, mindenkit nem lehet meggyőzni, de ha az emberek többségét sikerül az is komoly eredmény.

Az OPEN Conference-ről hamarosan részletes beszámolót olvashatnak a HR Portalon. Többek között a Prezi, a Microsoft, a Google és az Espell toborzás-kiválasztásának jó gyakorlatairól, a roma közösségben rejlő munkaerő-tartalékról, a valóban befogadó munkahely lehetőségeiről számolunk majd be.