Sok nő túl korán vagy épp túl későn adja be a Nők40 nyugdíjkérelmet – pedig a döntés akár életre szóló anyagi következményekkel járhat. Dr. Farkas András szerint van, amikor azonnal lépni kell, máskor viszont a várakozás hozza a legnagyobb hasznot.

Egyszerűsödnek a nyugdíj melletti továbbfoglalkoztatás szabályai az egészségügyi és az egészségügyben dolgozóknál - jelentette be a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára sajtótájékoztatón Budapesten pénteken.

A 2 millió nyugdíjasra és közel félmillió egyéb ellátásban részesülőre a jövő áprilisi választások előtt szitáló pénzeső rövid távon (szeptember-október: nyugdíjas élelmiszer-utalvány) és hosszú távon (novemberi emelési korrekció, 2026. januári rendszeres nyugdíjemelés, 2026. februári 13. havi nyugdíj) jelentős plusz terhelést okoz a nyugdíjkasszában. Farkas András nyugdíjszakértő írása a HR Portálon.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az árvaellátás nemcsak a kiskorú gyermekeknek járhat, hanem bizonyos feltételek mellett akár a tanulmányokat folytató fiatal felnőtteknek is – sőt, különleges esetben még a 27. életévig is meghosszabbítható. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő írása részletesen bemutatja, kinek, meddig és milyen feltételekkel jár az árvaellátás Magyarországon.

Akár egy évvel csökkenteni is lehetne a magyar nyugdíjkorhatárt – mutat rá dr. Farkas András nyugdíjszakértő. Elemzése szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben gyorsabban emelkedett a nyugdíjkorhatár, mint amennyivel nőtt a 65 éves korban várható további élettartam. Ez alapján rövid távon nem indokolt újabb emelés, sőt a statisztikai adatok akár mérsékelt csökkentést is lehetővé tennének.

Egyre több magyar dolgozik külföldön, sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogyan számítják össze a különböző országokban szerzett szolgálati időket és járulékokat a nyugdíj megállapításakor. Pedig egy rosszul időzített igénylés vagy egy elfelejtett bejelentés akár több ezer forintos veszteséget is jelenthet havonta. Hogyan működik a nemzetközi nyugdíjmegállapítás rendszere, és mire kell figyelni?

A nyugdíjba vonulás tervezésekor az egyik legfontosabb szempont a szolgálati idő pontos meghatározása. Ez nem csupán a jogosultság megállapítása miatt lényeges, hanem meghatározó szerepe van a megállapított nyugdíj összegében is. 2025-ben is kulcsfontosságú szerepet tölt be a szolgálati idő a nyugdíjrendszerben, ezért érdemes tisztában lenni annak jelentésével, számítási módjával és az érvényes szabályokkal. Vegyük sorba őket.

Magyarország a 33. helyre csúszott vissza a Natixis 2025-ös globális nyugdíjjelentésében, és már csak egy hajszál választja el az uniós negatív dobogótól. A kutatás szerint azonban nem csak hazánkban aggasztó a helyzet: világszerte fenyegeti a nyugdíjrendszereket az infláció, a csökkenő állami juttatások és a gyorsan öregedő társadalom - számol be róla a Portfolio.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a felsőoktatásban töltött évek milyen módon számítanak bele a szolgálati időbe. Bár 1998 előtt automatikusan nyugdíjra jogosító időnek minősült a nappali tagozatos tanulmány, ma már más szabályok érvényesek. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő segít megérteni, mire kell figyelni, hogy a tanulóévek se vesszenek kárba a nyugdíj szempontjából.

A szolgálati idő kérdése központi szerepet játszik a nyugdíjrendszerben, hiszen alapvetően meghatározza, hogy mikor és milyen összegű öregségi nyugdíjra válhatunk jogosulttá. 2025-ben több jogszabály – köztük a 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról – szabályozza a szolgálati idő fogalmát, számítását és hatását. Összegyűjtöttük, mely időszakok számítanak bele a szolgálati időbe, melyek nem, mi a minimálisan szükséges időtartam, és milyen tévhiteket érdemes elkerülni.

Az özvegyi nyugdíj rendszere már nemcsak a házastársakra, hanem bizonyos feltételek mellett az élettársakra is kiterjed. A szabályozás azonban bonyolult, és 2026. július 1-jétől új kizáró okok lépnek életbe - mutat rá dr. Farkas András nyugdíjszakértő.

A nyugdíjigénylés időzítése akár milliókat érhet – vagy vihet el. Nem mindegy, mikor nyújtja be az ember a kérelmét, hiszen az elkapkodott döntés hosszú távon komoly veszteséget okozhat. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő írásában bemutatja, mire kell figyelni a korhatár betöltése után, és hogyan lehet okosan megtervezni a nyugdíjba vonulást.

Kevesen tudják, hogy a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok bizonyos esetekben szolgálati időnek számítanak a nyugdíj megállapításánál. Nem mindegy azonban, mikor végeztük az egyetemet vagy főiskolát: 1998 előtt automatikusan beleszámít, utána viszont csak külön megállapodással – írja dr. Farkas András nyugdíjszakértő.

A szakértő szerint a járulékplafon hiányának egyik hozadéka, hogy egyre magasabb nyugdíjvárományok alakulnak ki a magas keresetűek körében.