A mellrák diagnózisa nemcsak az érintett életét forgatja fel, hanem hatással van a környezetére és a munkahelyi közösségre is. Ilyenkor nem a sajnálat, hanem az empátia, a rugalmasság és a valódi odafigyelés jelent igazi segítséget. Hogyan lehetünk úgy jelen kollégánk mellett, hogy erőt adjunk, támaszt nyújtsunk, és közben tiszteletben tartsuk a határait? A HRdoktor blog bejegyzése ebben segít.

Ősszel sokan érzik úgy, hogy csökken az energiájuk, nehezebben koncentrálnak, és a munka is egyre nehezebben megy. Ez nem feltétlenül lustaság vagy motivációhiány: a szezonális depresszió, más néven SAD (Seasonal Affective Disorder) ilyenkor emberek millióit érinti. Mutatjuk, mi okozza, hogyan ismerhető fel, és mit lehet tenni ellene, mielőtt teljesen kimerülünk.

Hőhullámok, fáradtság, hangulatingadozás – tünetek, amelyekről ritkán esik szó a munkahelyeken, pedig több százezer nő életét befolyásolják nap mint nap. A menopauza körüli csend nemcsak a nők egészségét, hanem a munkahelyi egyenlőséget is veszélyezteti. Miközben világszerte egyre több vállalat foglalkozik a témával, Magyarországon még mindig sokan kellemetlen magánügyként tekintenek rá.

Hogyan teszik kézzelfoghatóvá a munkavállalói jóllétet és ezzel az üzleti eredményességet a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Megbízható munkaadó pályázatának díjazottjai? Erről beszélgetett négy cég képviselője. A közös sikerfaktor: törődés, rugalmasság, transzparencia, bizalom. Íme a Bayer Hungária, az Erste Bank, a Phoenix Mecano és a TRUMPF Hungary egy-egy jó gyakorlata.

Milyen jelek figyelmeztethetnek már az interjú folyamán? Mit csináljunk, ha már ilyen helyen dolgozunk? Kihez fordulhatunk segítségért ebben a helyzetben? Dr. Ali Fenwick milliós követői táborral rendelkező pszichológust, a „Red flags, green flags” című könyv szerzőjét kérdeztük, aki a Brain Bar Jövőfesztiválon is előad.

Egy 22, főképp európai országban végzett felmérés eredményei alapján legnagyobb arányban a magyarok teszik felelőssé a munkahelyi stresszt a káros egészségügyi szokásaik miatt, szakértői segítségre pedig csak minden negyedik nyitott. Dohányzás, túlevés, alkohol - borús képet fest a káros függőségekről a STADA Health Report 2025.

A munkahelyi kiégés, a motivációvesztés és az állandó elégedetlenség mögött gyakran nem a túl kevés, hanem épp a túl sok azonnali jutalom áll. Kutatások szerint azok, akik képesek késleltetni vágyaik beteljesülését, hosszú távon sikeresebbek, elégedettebbek és kiegyensúlyozottabbak – legyen szó karrierdöntésekről, pénzügyekről vagy mindennapi szokásokról. A türelem, az önkontroll és a tudatos döntéshozatal nemcsak anyagi biztonságot, hanem tartósabb munkahelyi elégedettséget is hozhat.

Évekig a kijelzők kék fényét tettük felelőssé az elrontott éjszakákért, de új kutatások szerint a kép ennél jóval bonyolultabb. A New York Times írása szerint nem maga a fény, hanem az esti képernyőhasználat módja befolyásolhatja leginkább az alvásminőséget.

A munkahelyi jóllét ma már nem csupán kényelmi kérdés, hanem stratégiai tényező a vállalatok sikerében – hangzott el az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) Workspace and Facilities Management bizottság (WFM) ülésén. A Gallup globális felmérése, az ICON Real Estate Management bérlői kutatása, valamint a Magyar Wellbeing Szövetség szakmai tapasztalatai is azt mutatják: a karrier, a fizikai és mentális egészség, a közösségi élmények és a pénzügyi biztonság együttesen határozzák meg, mennyire érezzük magunkat jól a mindennapokban.

A magyarok az európai átlagnál kevésbé nyitottak arra, hogy tudatosan csökkentsék az online jelenlétüket – mutatják a STADA Health Report 2025 eredményei. A 22 országot lefedő reprezentatív kutatás szerint a magyarok 58%-a egyenesen elutasítja az okoseszközök időszakos mellőzését. Leginkább az elszigetelődéstől félünk, attól, hogy lemaradunk valamiről és persze sokakat a digitális póráz is a képernyő előtt tart. A nyári időszak viszont ideális lenne arra, hogy apró lépésekkel csökkentsük a képernyőidőnket.

"HR vezetőként egyre gyakrabban tapasztalom, hogy sok munkavállaló nehezen tudja megteremteni a valódi pihenés feltételeit, még hivatalos szabadság alatt sem. A munkától való elszakadás nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is kihívást jelent, különösen egy olyan kultúrában, ahol az állandó elérhetőség már a normalitás részévé vált" - kezdi írását Sáfrány Lilla a WHC Csoport HR vezetője. Rengeteg tippel szolgál arra, hogy lehet ezt jól csinálni.

Egy friss kutatás több mint 140 cég részvételével vizsgálta a négynapos munkahét hatásait, amely során a dolgozók fizetéscsökkentés nélkül dolgoztak kevesebb napot. Az eredmények meglepőek: bár kevesebb idő jut a munkára, a résztvevők jobb egészségről, nagyobb elégedettségről és magasabb termelékenységről számoltak be. Mi állhat ennek a látszólag paradoxon jelenségnek a hátterében?

Az indiai IT-óriás, az Infosys új automatizált HR-rendszere figyelmeztető e-maileket küld azoknak a munkavállalóknak, akik napi 9 óra 15 percnél többet dolgoznak – még otthonról is. A cél nem a szigorítás, hanem a dolgozók mentális egészségének védelme és a kiégés megelőzése. A lépés markáns szakítást jelent a korábbi, túlórákra épülő vállalati kultúrával, és egy új HR-szemléletet jelez: a fenntartható teljesítmény, a jólét és a munka–magánélet egyensúlya kerül fókuszba. Az Infosys így nemcsak technológiai újítást, hanem értékalapú szemléletváltást is hoz az IT-szektorba.