Gyakran előbb kérdeznek rá a pályázók a rugalmas munkavégzés lehetőségére, mint a juttatásokra. Ez ma már nem egyedi sok nagy multinacionális cégnél. Az életminőség egyik döntő tényezője, hogy hogyan hangolhatók össze a munka és a magánélet igényei. Bemutatunk néhány céges jó gyakorlatot, ami a munkáltatóknak is megtérül.

Az IT munkapiacról, az átképzések lehetőségéről, a mesterséges intelligenciával összefüggésben a pályakezdők helyzetéről, bérekről és a vezetői rendszer átalakításáról is kérdeztük Pásztor Andreát, a Deutsche Telekom IT Solutions egyik tagvállalataként ismert Deutsche Telekom IT (DT-IT) új vezetőjét. A Deutsche Telekom teljes IT infrastruktúrájáért felelős leánycégnél fontos szervezeti átalakulás zajlik.

Másként állnak a munkavégzéshez, a munka világához, a vezetéshez, az állásváltáshoz vagy éppen a munka-magánélet egyensúlyához a különböző generációk. Különböző élethelyzetükből adódóan különbözőek az igényeik, így a munkamotivációjuk is gyakran eltér. Ezért más módon kell őket megszólítani, amikor toborzásról van szó, valamint másfajta juttatásokkal és módszerekkel motiválni, amikor a megtartás a cél. Nézzük, hogyan érdemes HR eszközökkel tenni a jobb munkahelyi együttműködésért.

Vezetőként vagy HR-szakemberként bizonyára tapasztalta már a jelenséget: a nyári kánikula beköszöntével a délutáni meetingek belassulnak, a határidők csúszni kezdenek, és a kollégák ingerültebbek a szokásosnál. Hajlamosak vagyunk ezt egyszerűen a "nyári fáradtságnak" betudni, pedig a háttérben egy sokkal komolyabb probléma, a hőstressz áll, ami tudományosan bizonyítottan rontja a szellemi teljesítményt (is). Gerlei Béla, a Metropolitan Egyetem Viselkedéstervező szakképzésének szakvezetője ad „forró” tippeket a nyári meleg hónapokra.

Egy friss felmérés szerint nők 45%-a rugalmasság hiányát jelölte meg legfőbb aggályként a munkájával kapcsolatban.

Egy most elkészült kutatás azt térképezte fel, hogy melyek a leggyakrabban mért kompetenciák agilis munkakörnyezetben állásinterjúkon.

Egy új jelentés szerint a munkáltatók prioritásai megváltoztak az AI által átformált munkaerőpiacon.

Idén a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatóját választották meg 2024 Év Menedzserének.

Az első önéletrajz, az első motivációs levél, és a bizonytalanság: mit írjak, hova küldjem, mit is akarok egyáltalán? Ha úgy érzed, vakon tapogatózol a munkaerőpiacon, nem vagy egyedül. Fazekas Éva, Jobangellel összegyűjtöttük, hogyan indulj el tudatosan, hogyan kerüld el a leggyakoribb hibákat, és hogyan tedd vonzóvá magad és az önéletrajzod, akkor is, ha még alig van szakmai tapasztalatod. Hol érdemes állást keresni? Hogyan válaszd ki az első munkahelyed?

Egyre gyakrabban merül fel az igény, és néhol már történtek is lépések a készségalapú szervezet vagyis a skill based organization kialakítására. Hogy ez pontosan mit jelent, hogyan alakítja át a működést és például a toborzást is, arról Csépai Martin, a Deloitte HR tanácsadási vezetője beszélt a recruiTECH toborzási konferencián. Három HR vezető pedig elmondta, hol is tartanak ebben.

Zoltán Vilmos mérnökként dolgozott egy multicég projektcsapatában, egyszer csak közölték vele, hogy a következő projektnél fiatalabb munkavállalókban gondolkodnak. Nem sokat tétovázott, régebbi cégénél éppen munkatársat kerestek, 143 jelentkező közül éppen ő volt a megfelelő. Most visszatért, ahhoz a céghez, ahol egyébként már senki nem ismerte, és jobb emberi feltételek között, sikeresen folytatja senior karrierjét. De vajon, hogy élte meg az életkori diszkriminációt, és hogy illeszkedett be a régi-új csapatba? Sipos Júlia beszélgetése.

Milyen kihívásokkal szembesül egy, a munka világába visszatérő kisgyermekes szülő? Ezt a kérdést járta körbe kutatásában Szijjártó Linda, munka-és szervezet szakpszichológus. Kiderült: a kisgyermekes szülők csaknem háromnegyede anyagi okokból megy vissza dolgozni, a visszatérők mintegy kétharmada szerzett ennek során negatív tapasztalatokat: megkérdőjelezték elkötelezettségüket, kompetenciáikat, negatív megjegyzéseket kaptak. Lássuk a részleteket.

Sokan ismerik, de kevesen beszélnek róla. A toxikus vezetők sok szervezetben jelen vannak, azonban keveset tudunk arról, hogy mi jellemzi ezt a vezetési stílust, hogyan ismerhetjük fel az intő jeleit, és mit tehetünk ellene. A Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem (DE) kutatóinak friss tanulmánya támpontot adhat ahhoz, hogy jobban felismerjük és kezeljük a toxikus vezetést a szervezetekben.

Nemhogy nőne, hanem csökkent az elmúlt évtizedben az informatikai területen tanuló nők aránya. Ezért fontos a jó gyakorlatok és törekvések bemutatása, hogy a nőknek van helyük ezeken a területeken, karriert futhatnak be az IT-ban. Sőt olyan is előfordulhat, hogy olyankor nevezik ki egy informatikai cégben felsővezetőnek, amikor éppen otthon van a gyerekével. Ez nem gyakori, de már Magyarországon is megtörténik. Erre hozott példákat az Egyenlítő Alapítvány konferenciája, a Digitális amazonok – A nők ereje a technológiában címmel.